Apostolok Cselekedetei 12,20-25

Heródes-ábrázolás a Firenzei dómon

12,20 Heródes ellenséges indulattal volt a tírusziak és szidóniak iránt. De azok egy akarattal eljöttek hozzá, és miután megnyerték Blásztuszt, a király kamarását, békét kértek, mivel tartományukat a királyéból élelmezték. 12,21 Egy kitűzött napon Heródes felöltözött királyi ruhába, és a trónjára ülve beszédet intézett hozzájuk. 12,22 A nép pedig felkiáltott: „Isten hangja ez, és nem emberé!” 12,23 Az Úr angyala pedig azonnal lesújtott rá, amiért nem Istennek adta a dicsőséget. Férgek emésztették meg, így pusztult el. 12,24 Az Úr igéje pedig növekedett és terjedt. 12,25 Barnabás és Saul, miután elvégezték szolgálatukat, visszatértek Jeruzsálemből, és magukkal vitték Jánost, akit Márknak is hívtak.

Számomra két, kiemelkedő tanítása van a mai igeszakasznak.

1. Lobbizással érdemes és kell is élni (a történetben Blásztusz), mert abból gyarapodás, fejlődés és végső eredményként népek, érdekcsoportok közötti béke fakadhat.

2. A vezető helyen álló ember ha sikeres, akkor sem feledkezhet meg arról, hogy Isten tudtával vezetője népének, közösségének. Ez a siker nem a sajátja, Istentől kapta, ezért neki kell hálát adni. Az emberek hízelgésének (a történetben „istenítés”) pedig nem szabad bedőlni: önös érdekből fakad. 
E történet irányítsa figyelmünket mai vezetőink felé. Hordozzuk őket imádságban, hogy békét szerző munkát végezhessenek és sikerük ne média-siker legyen, hanem hozzon magyar népünk számára gazdasági gyarapodást és lelki megújulást. Gondoljunk a „lobbizó” képviselőkre (Balog Zoltán, Szászfalvi László), hogy a vezetőket (kormánytagok, parlamenti képviselők) Isten iránti hálára is taníthassák, mert ebből fakadhat igazi magyar sorsközösség (vezetők-polgárok-gyülekezetek). Imádkozzunk egyházunk vezetőiért is. Legyen világosság a szívekben!

Berzétei László