Márk evangéliuma 2,13-17

2,13 Azután ismét kiment a tenger mellé, az egész sokaság pedig odament hozzá, és tanította őket. 2,14 Amikor továbbhaladt, meglátta Lévit, az Alfeus fiát, aki a vámszedőhelyen ült, és így szólt hozzá: "Kövess engem!" Az pedig felkelt, és követte őt. 2,15 És történt, hogy mikor Lévi házában az asztalnál ült, sok vámszedő és bűnös is odatelepedett Jézus és tanítványai mellé, mivel sokan voltak, és követték őt. 2,16 Amint a farizeusok közül való írástudók látták, hogy bűnösökkel és vámszedőkkel eszik együtt, szóltak tanítványainak, hogy a vámszedőkkel és bűnösökkel eszik. 2,17 Amikor ezt Jézus meghallotta, így szólt hozzájuk: "Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket."

Legtöbbször a családtagjaimmal szoktam együtt enni, de előfordul, hogy munkahelyi ismerőseimmel ebédelek, vagy időnként régi iskolatársaim hívnak el vacsorázni. Korábban nem rajongtam ezekért az alkalmakért, mert ilyenkor a beszélgetések közben sokféle világi megnyilatkozás hangzott el, s ha azokkal nem tudtam azonosulni, kellemetlenül éreztem magam a társaságban. Oda még viszonylag gyorsan eljutottam, hogy magamban megítéltem a "bűnös embert", ugyanakkor az evangélizálásra, vagy a bizonyságtételre ritkán volt alkalmas a helyzet, néha hiányzott a bátorság is, vagy gyorsan elmúlt a megfelelő pillanat. Sokszor eszembe jutott, hogy milyen jó lett volna látni Jézust, hogyan csinálta Ő ezt a "bűnösökkel barátkozást". A bűnt megvetni, de a bűnöst szeretni csak akkor tudjuk, ha van bizonyosságunk és magabiztosságunk a személyes újjászületésünkben.

Salvador Dali: Narcisszusz metamorfózisa

Aki súlyos betegségből kigyógyult, az képes őszinte megértéssel viszonyulni egy beteg emberhez. Ha régi bűnös életünket halálra adtuk, vagy ahogy Pál írja, ha "keresztre feszíttetett számomra a világ, és én is a világ számára", nem kell félnünk, hogy bármilyen "tisztátalanság" minket megfertőzhet. Ha már megkaptuk ezt az életre szóló immunitást, amit szintén Pál így jellemez: "ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre," az nemcsak feljogosít, de kötelez is minket arra, hogy bátran keressük a "betegek" társaságát.

Gondos Attila