János evangéliuma 6,60–71

6,60	Tanítványai közül sokan, amikor ezt hallották, így szóltak: "Kemény beszéd ez: ki hallgathatja őt?"
6,61	Mivel pedig Jézus magától is tudta, hogy ezért zúgolódnak tanítványai, így szólt hozzájuk: "Ez megbotránkoztat titeket?
6,62	Hát ha majd meglátjátok az Emberfiát felmenni oda, ahol előzőleg volt?
6,63	A lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit: azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet.
6,64	De vannak közöttetek néhányan, akik nem hisznek." Mert Jézus kezdettől fogva tudta, hogy kik azok, akik nem hisznek, és ki az, aki el fogja árulni őt.
6,65	És így folytatta: "Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, ha nem adta meg ezt neki az Atya."
6,66	Ettől fogva tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele többé.
6,67	Jézus ekkor megkérdezte a tizenkettőtől: "Vajon ti is el akartok menni?"
6,68	Simon Péter így felelt: "Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad.
6,69	És mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy az Istennek Szentje."
6,70	Jézus így válaszolt nekik: "Nem én választottalak-e ki titeket, a tizenkettőt? Egy közületek mégis ördög."
6,71	Júdás Iskáriótesre, Simon fiára mondta ezt, mert ez akarta őt elárulni, pedig egy volt a tizenkettő közül.