János evangéliuma 17,9-19

17,9	Én őértük könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid,
17,10	és ami az enyém, az mind a tied, és ami a tied, az az enyém, és megdicsőíttetem őbennük.
17,11	Többé nem vagyok a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te neved által, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!
17,12	Amikor velük voltam, én megtartottam őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, és megőriztem őket, és senki sem kárhozott el közülük, csak a kárhozat fia, hogy beteljesedjék az Írás.
17,13	Most pedig hozzád megyek, és ezeket elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük.
17,14	Én nekik adtam igédet, és a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való.
17,15	Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
17,16	Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való.
17,17	Szenteld meg őket az igazsággal: a te igéd igazság.
17,18	Ahogyan engem elküldtél a világba, én is elküldtem őket a világba:
17,19	én őértük odaszentelem magamat, hogy ők is megszentelődjenek az igazsággal." Jézus maga mondja a keresztyénekről, hogy „nem e világból valók”. Vegyük komolyan és ne is akarjunk ebben a világban otthonosan mozogni. Vándorok vagyunk itt ezen a Földön, nyaranként különösen is átutazóban, de nem e világ a célállomásunk. Ugyanakkor ránk is hatnak a világi kísértések a maguk csábításaival, ezért kéri Jézus az Atyát, hogy „őrizd meg őket a gonosztól”. Benne élni, de nem része lenni – ez a feladatunk és az, hogy mások figyelmét is felhívjuk arra, hogy az életük több lehet annál, mint kicsiny kis világuk. Tanuljunk meg távlatosan, céltudatosan, krisztusi örömmel és derűvel élni és másokat is erre hívni! Urunk kérünk engedd megélnünk gyülekezetünkben, kisközösségeinkben, családjainkban azt, hogy Benned egyek lehetünk! Ámen. Fűzi Csaba