János evangéliuma 18,28-32

18,28	Jézust Kajafástól a helytartóságra vitték. Kora reggel volt. Akik vitték, maguk nem mentek be a helytartóságra, hogy ne legyenek tisztátalanokká, hanem megehessék a húsvéti vacsorát.
18,29	Pilátus ekkor kijött hozzájuk az épület elé, és megkérdezte: "Milyen vádat emeltek ez ellen az ember ellen?"
18,30	Ezt válaszolták: "Ha ez nem volna gonosztevő, nem adtuk volna át neked."
18,31	Pilátus erre ezt mondta nekik: "Vegyétek át ti, és ítéljétek el a ti törvényetek szerint!" A zsidók így feleltek: "Nekünk senkit sincs jogunk megölni!"
18,32	Így kellett beteljesednie Jézus szavának, amelyet akkor mondott, amikor jelezte: milyen halállal kell meghalnia.

A Jézust hurcolók képmutatása nyilvánvaló ebből a néhány mondatból. Nem mennek be a helytartóhoz a peres ügyükkel, mert tisztátalanná lesznek. Nem a maguk törvénye szerint ítélik el Jézust, mert aszerint nincs joguk megölni. Nagyon jól tudják, hogy mikor (minél előbb) és mit akarnak (Jézust megölni) véghezvinni, és ehhez megtalálják a megfelelő eszközöket. Talpraesettek – mondhatnánk a mai fogalmaink szerint. Szánalmas erkölcsi mélységüket még Pilátus józanító szavai segítségével sem ismerik fel, vakká lettek.

Kérünk Urunk, add, hogy meglássuk a magunk vakságát és óvj meg minket attól, hogy elvakultan a magunk akaratát igyekezzünk megvalósítani a magunk eszközeivel. Köszönjük, ha Téged szolgálhatunk a Te eszközeiddel.

Füzi Csaba