Pál levele a Kolosséiakhoz 1,9-23

1,9	Ezért tehát, attól a naptól fogva, amelyen ezt meghallottuk, szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen ismerjétek meg az ő akaratát minden lelki bölcsesség és belátás révén,
1,10	hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek az Isten ismeretében.
1,11	Erősödjetek meg minden erővel az ő dicsőségének nagysága szerint a teljes állhatatosságra és az örömmel viselt hosszútűrésre.
1,12	Adjatok hálát az Atyának, aki alkalmassá tett titeket arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban részesüljetek.
1,13	Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába,
1,14	akiben van megváltásunk és bűneink bocsánata.
1,15	Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény közül.
1,16	Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett.
1,17	Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn.
1,18	Ő a feje a testnek, az egyháznak is, ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első.
1,19	Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék,
1,20	és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent, a földön és a mennyben, úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által.
1,21	Titeket is, akik egykor Istentől elidegenedtek, és ellenséges gondolkozásúak voltatok gonosz cselekedeteitek miatt,
1,22	most viszont megbékéltetett emberi testében, halála által, hogy mint szenteket, hibátlanokat és feddhetetleneket állítson majd színe elé.
1,23	Ha ugyan megmaradtok a hitben szilárdan és egyenesen, el nem tántorodva az evangélium reménységétől, amelyet hallottatok, amely hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt, és amelynek én, Pál, szolgájává lettem.

Krisztus Pantokrátor, VI. sz.
Ravenna, San Vitale templom apszisa

Engem hihetetlenül nagy örömmel és nyugalommal tölt el az a tudat, hogy annak az egyháznak, annak a testnek vagyok része, amelynek feje Krisztus. És minden tekintetben ő az első. A test működésében, az egyházban csak akkor keletkeznek zavarok, ha ez sérül. Ha valami más kerül középre, nem ő. Ha valaki más próbál irányítani, nem ő. Ha valaki más akarja átvenni a vezetést, nem ő. Mit tehetünk, hogy ez ne így legyen?

Amit Pál. Ő, ahogy az elején írja: szüntelenül könyörög a kolosséiak gyülekezetéért, hogy tökéletesen ismerjék meg Isten akaratát, hogy az Úrhoz méltóan éljenek, az Úr tetszésére, hogy teremjenek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjenek az Isten ismeretében. Erősödjenek meg a teljes állhatatosságra és az örömmel viselt hosszútűrésre.  

Az előzőekből és a megfogalmazásból az is kiérzik, hogy ezt nem egyedül, hanem testvéri közösségben teszi. Jó, ha mi is így teszünk: egyéni és közös imádságban elkérjük ezeket Istentől magunk és a gyülekezetünk számára! És, hogy megmaradhassunk a hitben szilárdan és egyenesen, el nem tántorodva az evangélium reménységétől! Milyen csodálatos, hogy minderre lehetőségünk és szabadságunk van, és bizonyosságunk is lehet, hogy ezek a kérések meghallgatásra is kerülnek! Hála neked Uram, mindezért!

Csenki Zsuzsa