2011. november 12., szombat

Pál első levele Timóteushoz 4,1-5

4,1
A Lélek pedig világosan megmondja, hogy az utolsó időkben némelyek elszakadnak a hittől, mert megtévesztő lelkekre és ördögi tanításokra hallgatnak;
4,2
és olyanokra, akik képmutató módon hazugságot hirdetnek, akik meg vannak bélyegezve saját lelkiismeretükben.
4,3
Ezek tiltják a házasságot és bizonyos ételek élvezetét, amelyeket az Isten azért teremtett, hogy hálaadással éljenek velük a hívők és az igazság ismerői.
4,4
Mert az Isten minden teremtménye jó, és semmi sem elvetendő, ha hálaadással élnek vele,
4,5
mert megszentelődik az Isten igéje és a könyörgés által.

Az ige szerint minden ételt megehetünk, ha hálaadással élünk vele. Most mégis arról szeretnék írni, hogy milyen jó néha lemondani bizonyos ételekről. Én most már pár éve nem eszem semmilyen nassolnivalót nagyböjtben. Nem tudom, hogy a Testvérek szoktak-e böjtölni, mivel nálunk nem nagyon szokás, de én csak ajánlani tudom mindenkinek. Fantasztikus érzés megtapasztalni, hogy a "hú, de megennék egy csokit"-érzést nagyon hamar felváltja az, hogy milyen jó, hogy emiatt nem felejtek a rohanásban napközben sem Istenre gondolni. A legjobb persze az lenne, hogyha ezt ilyen módszerek nélkül is észben, szívben tudnám tartani. Mégis milyen jó, hogy ebben is szabadságunk van. Élni az Isten adta ételekkel, lehetőségekkel, vagy olykor magunktól áldozatot hozni Érte.
Ernhoffer Anna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése