6,9 | "Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, |
6,10 | jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; |
6,11 | mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, |
6,12 | és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; |
6,13 | és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen." |
6,14 | "Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. |
6,15 | Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket." |
Amikor kicsi voltam, anyukámmal gyakran ültünk az SZTK várójában. Anyukám egy sajátos mesevilágot varázsolt körém, hogy a sok, betegen szuszogó felnőtt között türelmesen és örömmel tudjak várakozni. Egyik legnagyobb izgalom az volt, amikor a Fülesben lévő rejtvények közül megtaláltuk az azonosnak látszó, de apró különbségeket rejtő rajzokat. Ezzel aztán időtlen időkig elvoltam – legalábbis akkor nem érzékeltem a nehezen múló várakozási időt. Lázasan vadásztam és javítottam a különbségeket, hogy a második képen is minden ugyanúgy legyen, mint az eredetin. Nagy volt az örömöm – és anyukámé is -, amikor úgy tudtam kijavítani a rajzot, hogy szinte teljesen olyan volt, mint az eredeti.
Ez a kép van most bennem – olvasva a Mi Atyánk szavait: „amiképpen a mennyben, úgy a földön is”. A mi földi életünk akkor teljes, ha minél pontosabb leképezése ama mennyeinek.
Jézusban Isten emberré lett köztünk, hogy a rejtőzködő, alig észrevehető hibáinkat, vétkeinket kiigazítsa, és mindinkább olyanná rajzoljon bennünket, amilyet az ő eredeti terve, rajza mirólunk. Talán ha úgy gyakoroljuk egymás iránt a megbocsátást, ahogyan Jézusban az Atya bocsát meg nekünk, akkor hiányaink egyre inkább kiigazíttatnak, és egyre jobban hasonlíthatunk ama eredetihez, ahogyan Isten elgondolt bennünket.
Sebestyén Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése