2012. június 19., kedd

Közlemény

Kedves Napi Ige Olvasó Közönség!
Blogunk jelenleg szünetel!



2012. június 15., péntek

Pál második levele a korinthusiakhoz 9, 1-5

9,1 A szentek iránti szolgálatról fölösleges írnom nektek.
9,2 Hiszen ismerem készségeteket, amelyért dicsekszem veletek a macedónoknak, hogy Akhája tavaly óta készen áll, és hogy a ti buzgóságotok magával ragadta a többséget.
9,3 De mégis elküldtem a testvéreket, nehogy a veletek való dicsekedésünk ebben az ügyben hiábavaló legyen, hanem amint megmondtam: készen legyetek.
9,4 És ha velem macedónok érkeznek, és felkészületlenül találnak titeket, valamiképpen szégyent ne valljunk mi - hogy ne mondjuk: ti - ebben a bizodalmunkban.
9,5 Szükségesnek tartottam tehát, hogy megkérjem a testvéreket, menjenek előre hozzátok, és készítsék elő a már megígért adományokat, hogy az úgy legyen készen, mint hálaáldozat, nem pedig mint kényszerű adomány.
A gyülekezeteknek kell határozott céljuk legyen, mit akarnak megvalósítani. Jó ha ez a cél nem a saját belső köreiknek szebbítése, jobbítása. Lényeges hogy a cél fontossága (adott esetben a Jeruzsálem-i szegények megsegítése) mndenki számára elfogadott legyen. Az sem mindegy hogy az adomány megszokásból, kényszerüségből, vagy odaadó lélekkel jön e össze. Meg kell keresni a megfelelő embereket, akik jó rendben elvégzik az adomány begyűjtését. Adjon Isten jó lelkű odafigyelést mindannyiunknak, hogy az őszi újrakezdést jól előkészítve tudjuk véghez vinni, a házi-csoportok működésétől a hitoktatás szervezéséig, nem elfeledkezve a lelki és fizikai karbantartásról sem.
Fekete Márton

2012. június 14., csütörtök

Pál második levele a korinthusiakhoz 8,16-24


8,16 Hála legyen az Istennek, aki értetek ugyanezt a buzgóságot adta Titusz szívébe.
8,17 Mert megkapta ugyan a bátorítást, de buzgóbb lévén, önként ment el hozzátok.
8,18 Elküldtük vele együtt azt a testvért is, akinek az evangélium hirdetésével szerzett jó híre bejárta valamennyi gyülekezetet.
8,19 Sőt ezenkívül a gyülekezetek kiválasztották őt útitársunknak is ebben az adománygyűjtésben, amelyben szolgálunk, magának az Úrnak a dicsőségére és a mi készségünk megmutatására.
8,20 Mert óvakodni akarunk attól, hogy valaki megrágalmazzon minket szolgálatunknak eme bőséges eredménye miatt:
8,21 mert gondunk van a tisztességre nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt is.
8,22 Elküldtük velük együtt azt a testvért, akinek az alkalmasságát sok mindenben kipróbáltuk, mert sokszor buzgó volt, most pedig még sokkal buzgóbb, mert nagyon bízik bennetek.
8,23 Akár Tituszról van szó, aki nekem társam és közöttetek munkatársam, akár a mi testvéreinkről, a gyülekezetek küldöttei ők: Krisztus dicsősége.
8,24 Tanúsítsatok tehát irántuk szeretetet, és mutassátok meg nekik, hogy méltón dicsekedtünk veletek a gyülekezetek előtt.

2012. június 13., szerda

Pál második levele a korinthusiakhoz 8,7-15

8,7 Ezért ahogyan mindenben bővelkedtek: hitben és igében, ismeretben és minden buzgóságban, és a tőlünk rátok áradó szeretetben, úgy ebben az adakozásban is legyetek bőkezűek.
8,8 Nem parancsként mondom, hanem azért, hogy mások buzgósága által a bennetek levő szeretet valódiságát is kipróbáljam.
8,9 Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok.
8,10 Tanácsot is adok ebben az ügyben, mert ez hasznos nektek, akik nem csak a cselekvést, hanem előzőleg az akarást is elkezdtétek tavaly óta.
8,11 Most pedig a cselekvést is végezzétek el, hogy amilyen az akarás készsége, olyan legyen a véghezvitel is, aszerint, amitek van!
8,12 Mert ha megvan a készség, az aszerint kedves, amije kinek-kinek van, nem aszerint, amije nincs.
8,13 Ugyanis azért, hogy másoknak könnyebbségük legyen, nektek ne legyen nyomorúságotok. Ellenben az egyenlőségnek megfelelően
8,14 a mostani időben a ti fölöslegetek pótolja azok hiányát, hogy máskor azok fölöslege is pótolja majd a ti hiányotokat, hogy így egyenlőség legyen;
8,15 amint meg van írva: "Aki sokat szedett, annak nem lett többje, és aki keveset, annak nem lett kevesebbje."
A közgazdaságtanban alapul vett személy racionális, mohó és önző. Racionális, mert meg tudja határozni céljait, és ki tudja választani a megvalósításhoz szükséges megfelelő eszközöket. Önző, mert közben egyéb szempontok (pl. a másokkal való együttérzés, a lelkiismeret) nem vonják el figyelmét érdekei megvalósításáról. Mohósága azt diktálja, hogy a több az jobb.
Igazi önzetlenségnek tekinthető a jótékonykodás, hiszen ebben az esetben az adakozó nem várhat semmiféle viszonzást. Legtöbbször egy szervezet vagy egy adott személy a megajándékozott, akivel nincs tartós kapcsolat, tehát nem vérható viszonzás. Persze az adakozók egy része az adakozást is haszonra fordítja: leírja az adójából, reklámcélokra használja, társadalmi presztízsét növeli vele, és sorolható.
Minket, keresztyéneket mi motivál, mi indít az adakozásra? Ha a Gondviselésbe vetett bizalommal, hit által történik, akkor egészséges "homo kristianus"-i. Csak így követhetjük Urunkat, a tanításában.
Kis Tamás

2012. június 11., hétfő

Pál apostol második levele a Korinthusiakhoz 8,1-6

8,1
Hírt adunk nektek, testvéreim, Istennek arról a kegyelméről, amelyet Macedónia gyülekezeteinek adott.
8,2
Mert a nyomorúság sok próbája között bőséges az ő örömük, és nagy szegénységükből a tisztaszívűség gazdagsága lett.
8,3
Tanúskodom arról, hogy erejük szerint, sőt erejükön felül is önként adakoztak,
8,4
és erősen sürgetve kérték tőlünk, hogy a szentek iránti szolgálatban adakozással részt vehessenek.
8,5
És nem csak azt tették, amit reméltünk, hanem először önmagukat adták az Úrnak, és aztán nekünk, az Isten akaratából.
8,6
Úgyhogy bátorítottuk Tituszt, hogy amint már előbb elkezdte, fejezze is be nálatok ennek az adománynak az összegyűjtését.

Milyen furcsa dolgok ezek! Hogy lehet ez? A nyomorúság idején örömben bővelkedni? Szegénység idején tisztaszívűségben gazdaggá lenni? Erőn felül, önként adakozni? Sürgetni, hogy a szolgálatban hadd vehessek részt? Érvényesek lehetnek ezek még ma is?
Mit tapasztalunk ma: legtöbben tele vannak panasszal, örömökről szinte szó sem esik, tisztaszívűség, erőn felüli adakozás, szolgálatban való részvétel sürgetése: ezek pedig legtöbb közegben lassan már teljesen ismeretlenül és idegenül hangzanak.
Miként is lehetségesek ezek dolgok? Csak egy módon, nincs más út, és az ige nagyon világosan, nagyon érthetően meg is mutatja azt az utat: A macedóniaiak először önmagukat adták az Úrnak. És az ige azért azt is elmondja, - nehogy elbízzuk magunkat, és esetleg önmagunk teljesítményeként könyveljük el a sikert -, hogy ez Isten kegyelméből adatott meg Macedónia gyülekezeteinek, majd a korinthusbelieknek, és adatik meg nekünk is, itt a budai gyülekezetben. Éljünk hát, a Tőle kapott kegyelemmel, fogadjuk el Tőle azt, amit Ő nekünk adni szeretne!
Csenki Zsuzsa

2012. június 10., vasárnap

Pál második levele a korinthusiakhoz 7,8-16


7,8 Mert ha megszomorítottalak is titeket azzal a levéllel, nem bánom. Bántam ugyan, látva hogy az a levél, ha egy kis időre is, megszomorított titeket,
7,9 de most már örülök. Nem annak, hogy megszomorodtatok, hanem hogy megtérésre szomorodtatok meg: mert Isten szerint szomorodtatok meg, és miattunk semmiben nem vallotok kárt.
7,10 Mert az Isten szerinti szomorúság megbánhatatlan megtérést szerez az üdvösségre, a világ szerinti szomorúság pedig halált szerez.
7,11 Mert éppen az, hogy Isten szerint szomorodtatok meg, mekkora buzgóságot keltett bennetek, sőt mentegetőzést, sőt méltatlankodást, sőt félelmet, sőt vágyódást, sőt ragaszkodást, sőt a vétkes megbüntetését! Mindenképpen igazoltátok, hogy tiszták vagytok az ügyben.
7,12 Ha tehát írtam is nektek, nem a sértő miatt, és nem is a sértett érdekében írtam, hanem azért, hogy nyilvánvalóvá legyen buzgóságotok, amely az Isten színe előtt van bennetek irántunk.
7,13Ezért tehát megvigasztalódtunk, de megvigasztalódásunkon túl még jobban örültünk Titusz örömének, hiszen ti mindnyájan megnyugtattátok a lelkét.
7,14Mert ha egy kissé eldicsekedtem neki veletek, nem szégyenültem meg, hanem amint mindent az igazsághoz híven mondtunk el nektek, úgy Titusz előtt való dicsekedésünk is igaznak bizonyult.
7,15Az ő szíve még jobban felétek fordul, amikor visszaemlékezik mindnyájatok engedelmességére, amint félve és aggódva fogadtátok őt.
7,16Örülök, hogy minden tekintetben bízhatom bennetek.

.

2012. június 9., szombat

Pál második levele a korinthusiakhoz 7,1-7


7,1 Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, és Isten félelmében tegyük teljessé a mi megszentelődésünket.
7,2 Fogadjatok be minket: senkit nem bántottunk, senkit nem károsítottunk meg, senkit nem csaltunk meg.
7,3 Nem vádképpen mondom, hiszen az előbb mondottam, hogy szívünkben vagytok, hogy együtt éljünk, és együtt haljunk.
7,4 Nagy a bizalmam irántatok, sok dicsekedni valóm van veletek, tele vagyok vigasztalódással, minden nyomorúságunk ellenére csordultig vagyok örömmel.
7,5 Mert amikor megérkeztünk Macedóniába, semmi nyugalma sem volt testünknek, hanem mindenféleképpen gyötrődtünk: kívül harcok, belül félelmek.
7,6 De Isten, a megalázottak vigasztalója, megvigasztalt minket Titusz megérkezésével;
7,7 de nemcsak az ő megérkezésével, hanem azzal a vigasztalással is, amellyel ő nálatok megvigasztalódott. Hírül hozta ugyanis nekünk a ti vágyódásotokat, a ti kesergéseteket, a ti hozzám való ragaszkodásotokat, úgyhogy még jobban megörültem.

.