2010. szeptember 26., vasárnap

Vasárnap, Jel 3,14-22

"A laodíceai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az Ámen, a hű és igaz tanú, Isten teremtésének kezdete: Tudok cselekedeteidről, hogy nem vagy sem hideg, sem forró. Bárcsak hideg volnál, vagy forró! Így mivel langyos vagy, és sem forró, sem pedig hideg: kiköplek a számból. Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem semmire; de nem tudod, hogy te vagy a nyomorult, a szánalmas és a szegény, a vak és a mezítelen: tanácsolom neked, végy tőlem tűzben izzított aranyat, hogy meggazdagodj, és fehér ruhát, hogy felöltözz, és ne lássék szégyenletes mezítelenséged; és végy gyógyító írt, hogy bekend a szemed, és láss. Akit én szeretek, megfeddem és megfenyítem: igyekezz tehát, és térj meg! Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem. Aki győz, annak megadom, hogy velem együtt üljön az én trónusomon; mint ahogy én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az ő trónusán. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek!" Jel 3,14-22

Ha azt gondolom, hogy a gazdagságom saját tehetségem eredménye – ez az önteltség gőgössé és vakká tesz, és Istentől is elválaszt. De Isten ki akar szabadítani ebből a nyomorult, szánalmas, önelégült helyzetből, mint ahogy a laodíceai gyülekezetet is megpróbálja magához téríteni. Azt szeretné, hogy térj meg! Láss! Halld meg, hogy zörget nálad! Nyisd ki a szívedet előtte! Akkor betér hozzád és megáld, asztal-és szeretetközösségben lehetsz vele. Ez az igazi, a semmihez sem mérhető gazdaság! Ott leszel, VELE, ott, ahol Isten látni szeretne téged, engem, mindannyiunkat!
Csenki Zsuzsa

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése