A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz, a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők, a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok. A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak. A szentekkel vállaljatok közösséget szükségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet. Áldjátok azokat, akik üldöznek titeket; áldjátok és ne átkozzátok. Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyra törők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint. Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért. Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó. Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben. Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: "Enyém a bosszúállás, én megfizetek" - így szól az Úr. Sőt, "ha éhezik ellenséged, adj ennie, ha szomjazik, adj innia; mert ha ezt teszed, parazsat gyűjtesz a fejére." Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval.
Van-e bennem képmutatás nélküli szeretet? Óh, hogyne Uram, hát persze! –hangzik az első, ösztönös válasz. Aztán újra végigolvasom az igeszakaszt és rádöbbenek: micsoda képmutatás már maga az, hogy azt gondolom, képes lehetek rá. És felrémlenek a közel- és távolmúlt emlékei, amikor bizony nem sikerült gyengédnek lenni, a nyomorúságban nem voltam kitartó, és az imádkozásban nem voltam állhatatos, nem gyakoroltam a vendégszeretetet, nem örültem az örülőkkel és nem sírtam a sírókkal, és folytathatnám. Áldani az engem üldözőket? Egyetértésben lenni, nem állni bosszút, az ellenségemnek enni adni? Hol vagyok én ettől? Csillagászati messzeségben! És mégis, Vele együtt sikerülhet, ha hagyom, hogy Ő vezessen. Hiszen Ő ismer, tudja gyengéimet, ezért megértően, vigasztalva kéri: „Ha lehetséges, amennyire tőletek telik…” Igen Uram, bocsásd meg, hogy ma csak ennyi telt tőlem, de kérlek, holnap segíts engem, hogy ne önmagam szerint legyek bölcs, hogy meghalljam, a hangodat, hogy meg is cselekedjem, amit te kívánsz, hogy Néked szolgáljak! Szólj Uram, hallja a te szolgád!
Csenki Zsuzsa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése