 |
| Ormesby Psalter, Manuscript Douce, 1310. Provenance, Kelet-Anglia |
Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.
A nekem adatott kegyelem által mondom tehát közöttetek mindenkinek: ne gondolja magát többnek, mint amennyinek gondolnia kell, hanem arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint. Mert ahogyan egy testnek sok tagja van, de nem minden tagnak ugyanaz a feladata, úgy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai. Mert a nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is: ha prófétálás adatott, akkor a hit szabálya szerint prófétáljunk, ha valamilyen más szolgálat adatott, akkor abban a szolgálatban munkálkodjunk: a tanító a tanításban, a buzdító a buzdításban, az adakozó szerénységben, az elöljáró igyekezettel, a könyörülő pedig jókedvvel.Elképzelni is rossz lenne, ha egy napon a szemünk úgy döntene, hogy nem látni, hanem beszélni szeretne, vagy a lábunk ahelyett, hogy lépegetne, megirigyelve valamelyik belső szervünk kényelmes, meleg helyét, úgy döntene, nem lép tovább. Hova jutnánk így?! No és négy karral, vagy három fejjel? Brrrrr… „Mert ahogyan egy testnek sok tagja van, de nem minden tagnak ugyanaz a feladata, úgy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai.” Talán nem azt kellene néznünk, hogy milyen másik tag szeretnénk lenni, hanem azt, hogy nekünk milyen ajándék adatott, azt gondozni, nevelgetni, s a nagy egész javára lenni vele. Milyen nehéz józanul gondolkodni! Adj erőt ehhez, Uram! Ámen.
Pompor Zoltán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése