Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek kívánságainak. Tagjaitokat se adjátok oda a bűn szolgálatára, hogy a gonoszság fegyvereivé legyenek. Hanem adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek. Tagjaitokat is adjátok át az igazság fegyvereiként az Istennek. Hiszen a bűn nem fog uralkodni rajtatok, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt éltek. Mit tegyünk tehát? Vétkezzünk, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt élünk? Szó sincs róla! Nem tudjátok, hogy ha valakinek átadjátok magatokat szolgai engedelmességre, akkor engedelmességre kötelezett szolgái vagytok annak, mégpedig vagy a bűn szolgái a halálra, vagy az engedelmesség szolgái az igazságra? De hála az Istennek, hogy csak voltatok a bűn szolgái, de szívetek szerint engedelmeskedtetek annak a tanításnak, amelynek követésére adattatok! Miután tehát megszabadultatok a bűntől, az igazság szolgáivá lettetek. Emberi módon beszélek, mivel erőtlenek vagytok. Ahogyan tehát átadtátok tagjaitokat a tisztátalanságnak és a törvénytelenségnek a törvénytelenség szolgálatára, úgy most adjátok át tagjaitokat az igazság szolgálatára, hogy szentek legyetek. Mert amikor szolgái voltatok a bűnnek, szabadok voltatok az igazságtól. De milyen gyümölcsöt termett ez akkor nektek? Bizony, most szégyenkeztek miatta, mert ennek vége a halál! Most azonban, miután a bűntől megszabadultatok, és az Isten szolgái lettetek, már ez meghozta nektek gyümölcsét, a szent életet, amelynek vége az örök élet. Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban. Róm 6,12-23Ez a gondolatmenet amit itt az apostol leír, óhatatlanul a búzamag példázatát juttatja eszünkbe. Mai kifejezéssel a Jézus-i életmű legteljesebb bemutatása: mindenemet odaadom az új kalász érdekében, mondaná a búzaszem, ha tudna beszélni. Jó lenne mindig késznek lenni, ha bármely testrészünk keltette vágy helyett az önfeláldozás készsége lehetne mindig látszó viselkedésünk. Emberileg ez lehetetlen, hittel Ábrahám példája alapján lehetséges.
Fekete Márton
Nagyon tetszik ez a gondolat: "vágy helyett önfeláldozás". Ha dönteni kell a testi és a lelki között, akkor tényleg sokszor csak az önfeláldozás segít el minket az utóbbihoz. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a kegyelem egyúttal felment minket az erőfeszítés alól, hogy tegyünk is valamit a testi ellen, hisz úgyis kegyelem van, minek görcsöljünk akkor. De ez az igeszakasz is azt erősíti bennem (egyébként Pál egész földi életútja és példamutatása is), hogy itt nekünk is van azért egy kis dolgunk: nap mint nap dönteni a Lélek test feletti uralma mellett az életünkben. Jól dönteni (tartósan legalábbis) persze lehetetlen a Szentlélekkel való betöltekezés nélkül, annak hiányában tényleg csak tiszteletre méltó, de mégis hiábavaló emberi erőlködést hajtunk végre. És még nagyon fontos szerintem, hogy ezt leginkább magunkra vonatkoztassuk, ne pedig a mellettünk élő ember életét tegyük erre a mérlegre. És persze az se jó, ha kudarc esetén megragadunk az önmagunk (és esetleg mások) kárhoztatásának szintjén. Szóval bonyolult dolog ez a keresztény élet, akárcsak a Római levél. Örülök, hogy Isten felnőttnek tekint minket és bízik bennünk, hogy ezt Rá figyelve mégis meg tudjuk valósítani.
VálaszTörlésBBea