Mert Ábrahám vagy az utóda nem a törvény, hanem a hitből való igazsága alapján részesült abban az ígéretben, hogy örökölni fogja a világot. Hiszen ha a törvény emberei az örökösök, akkor üressé lett a hit, és valóra válthatatlan az ígéret; mivel a törvény csak büntetést eredményezhet. Ahol azonban nincs törvény, ott nincs törvényszegés. Azért adatott tehát az ígéret a hit alapján, hogy kegyelemből legyen, és így bizonyos legyen az ígéret Ábrahám minden utóda számára: nem csak a törvény alatt élőknek, hanem az Ábrahám hitét követőknek is. Ő mindnyájunk atyja Isten színe előtt, ahogyan meg van írva: "Sok nép atyjává tettelek." Mert hitte, hogy Isten megeleveníti a holtakat, és létre hívja a nem létezőket. Reménység ellenére is reménykedve hitte, hogy sok nép atyjává lesz, ahogyan megmondatott: "Ennyi lesz a te magod!" Mert hitében nem gyengült meg, amikor arra gondolt, hogy százesztendős lévén, elhalt már saját teste, és Sára méhe is elhalt. Isten ígéretét sem vonta kétségbe hitetlenül, sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek és teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni. Ezért Isten ezt "be is számította neki igazságul". De az, hogy "beszámította neki igazságul", nem egyedül érte van megírva, hanem értünk is, akiknek majd beszámítja, ha hiszünk abban, aki feltámasztotta a halottak közül Jézust, a mi Urunkat; aki halálra adatott bűneinkért, és feltámasztatott megigazulásunkért.Ábrahám Istenbe vetett bizalma, rá való hagyatkozása nem csak Pál idejében, kétezer évvel ezelőtt, de ma is példa, ma is tanít. Isten szólt hozzá, Ábrahám meghallotta, megértette és megcselekedte, amit az Atya kért tőle. Nem kételkedett. Nem csak egyszer, többször. Elindult egy ismeretlen hazába, hitte, hogy Isten nem vezeti félre. Ígérte neki a gyermeket, száz évesen. Nem kételkedett. A legtöbb kortársa valószínű bolondnak tekintette azok miatt a dolgok miatt, melyeket időnként cselekedett. Nem hiszem, hogy sokan értették, hogy amit tesz, miért teszi. Talán volt olyan, hogy ő sem mindig. De tudta, most nem érteni kell Istent: HINNI KELL BENNE! Nyilván voltak nehéz percei, órái, de megerősödött hitben és ment és tette, amit kellett. Sokszor került olyan helyzetbe, amikor nehéz volt megérteni Isten miért kéri azt, amit kér, de ment és cselekedett. „Fogd a te fiadat, a te egyetlenedet…” És ment. És vitte a kést. És tudta, nem kételkedett: Isten majd gondoskodni fog az áldozati bárányról. Mert Isten ígéreteit nem vonta kétségbe. És teljesen bizonyos volt afelől, hogy amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni. És Ábrahám nem csalatkozott.
Vajon mi hogy állunk ezzel a kérdéssel? Halljuk, amit mond? Figyelünk Rá? Értjük? És ha megértjük, megcselekedjük-e? Pedig nem kis dologról van szó: Ha így cselekszünk akkor dicsőséget adunk Istennek. Ha nem hisszük el ígéreteit, ha kételkedünk, akkor kétségbe vonjuk az Ő mindenhatóságát. Hiszed-e vajon, hogy Istennél semmi sem lehetetlen? Hiszek Uram, kérve-kérlek segíts nekem az én hitetlenségemben!
Csenki Zsuzsa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése