Amikor az Isten Ábrahámnak ígéretet tett, mivel nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött, és így szólt: "Bizony, gazdagon megáldalak, és nagyon megsokasítalak." És így, miután türelemmel várt, beteljesült az ígéret. Mert az emberek önmaguknál nagyobbra esküsznek, és náluk minden ellenvetésnek véget vet, és mindent megerősít az eskü. Ezért tehát az Isten, mivel még teljesebben akarta megmutatni az ígéret örököseinek, hogy elhatározása változhatatlan, esküvel vállalt kezességet. Így e két változhatatlan tény által, amelyekben lehetetlen, hogy Isten hazudjon, erős bátorításunk van nekünk, akik odamenekültünk, hogy belekapaszkodjunk az előttünk levő reménységbe. Ez a reménység lelkünknek biztos és erős horgonya, amely behatol a kárpit mögé, ahova elsőként bement értünk Jézus, aki Melkisédek rendje szerint főpap lett örökké.
Milyen esendőek is vagyunk, kedves Testvérek! Számoljuk csak össze, hány olyan nap van egy évben, amikor elcsüggedünk, elszomorodunk, elbizonytalanodunk, sőt, tovább megyek, akár még kétségbe is esünk.
És milyen türelmetlenek tudunk lenni! A zebra mellett állva a piros lámpánál egyetlen percet is alig tudunk kibírni, ha sorba kell állnunk valahol, kész gyötrelemként éljük meg, ha késésben vagyunk valahonnan, szinte emberi önmagunkból is képesek vagyunk kivetkőzni.
Na itt álljunk meg egy pillanatra, és jusson eszünkbe az Úr ígérete! Isten esküvel vállalt kezességet értünk! Át tudjuk érezni ennek az eskünek a súlyát?
Nem véletlenül int minket oly sokszor türelemre az Ige, hiszen a türelmetlenség egyenlő kétkedés, ha türelmetlenek vagyunk az Úrral szemben, azzal azt mondjuk: „nem hiszek neked…”
A Szenteste közeledtével kívánom mindannyiunknak, hogy képesek legyünk lecsillapítani háborgó és türelmetlenül vergődő egónkat. Töltse el szívünket teljesen a hit és a reménység ereje, és jusson eszünkbe Ábrahám példája, akinek esküt tett az Úr („Bizony gazdagon megáldalak, és nagyon megsokasítalak”), és aki türelmességével bizonyította hitének erejét.
Nincs okunk csüggedésre, hiszen Isten esküt tett ígéretére – ennél többet mit kívánhatnánk még tőle?!
Torday Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése