Apostolok Cselekedetei 28,11-15

Appiusz Fóruma: piactér a Via Appián,
mintegy 60 km-nyire Rómától.

28,11 Három hónap múlva azután elindultunk egy alexandriai hajón, amely a szigeten telelt, és amelynek címerében Dioszkurok voltak. 28,12 Szirakuzába érkezve ott maradtunk három napig. 28,13 Innen a part mentén hajózva megérkeztünk Régiumba, és mivel egy nap múlva feltámadt a déli szél, így másnap Puteoliba értünk. 28,14 Itt testvéreket találtunk, akik kértek, hogy maradjunk náluk hat napig. Így érkeztünk Rómába. 28,15 Mikor az ottani testvérek hallottak érkezésünkről, elénk jöttek Appiusz fórumáig és Tres Tabernaeig. Amikor Pál meglátta őket, hálát adott Istennek, és megtelt bizakodással.

Milyen nagy erőt ad az embernek, ha testvérekkel lehet közösségben! Még ha előtte esetleg személyesen nem is ismertük egymást, pusztán az a tény, hogy a másik is Krisztus követője, máris megteremti a közös nevezőt ember és ember között. "Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást."

Pál apostol szobra, a San Paolo
fuori le mura: Pál apostol
sírja fölé emelt római
főtemplom előtt

Pálról azt hinnénk, hogy másodpercnyi szünet és megingás nélkül egyfolytában csak hirdette az örömhírt, bátorított, buzdított, folyamatosan másokat "töltött fel". Ez nyilván nagyrészt így is volt, de mégis, még az ilyen határozott, kemény, vezetésre termett apostolnak is szüksége van a testvérek bátorítására, buzdítására, a velük való közösségben kapott isteni feltöltődésre. Mennyivel inkább nekünk! És milyen jó is egy ilyen keresztény közösség, ahonnan úgy mehetünk tovább, hogy bár mi voltunk a küldöttek, akik fontos, nagy feladattal érkeztek Rómába, mégis mi gazdagodtunk meg a másik, ismeretlen, névtelen kis hívő biztatásából.

Bartos Bea