Pál első levele a Korinthusiakhoz 1,18-31

1,18 Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje. 1,19 Mert meg van írva: "Elvesztem a bölcsek bölcsességét, és az értelmesek értelmét elvetem." 1,20 Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világ vitázója? Nem tette-e bolondsággá Isten a világ bölcsességét? 1,21 Mivel tehát a világ a saját bölcsessége útján nem ismerte meg Istent a maga bölcsességében, tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvözítse a hívőket.

1,22 És miközben a zsidók jelt kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek, 1,23 mi a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak ugyan megütközés, a pogányoknak pedig bolondság, 1,24 de maguknak az elhívottaknak, zsidóknak és görögöknek egyaránt, az Isten ereje és az Isten bölcsessége. 1,25 Mert az Isten "bolondsága" bölcsebb az emberek bölcsességénél, és az Isten "erőtlensége" erősebb az emberek erejénél. 1,26 Mert nézzétek csak a ti elhívatásotokat, testvéreim; nem sokan vannak köztetek, akik emberi megítélés szerint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők. 1,27 Sőt azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket: 1,28 és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében nem előkelők, sőt lenézettek; és a semmiket, hogy semmikké tegye a valamiket; 1,29 hogy egyetlen ember se dicsekedjék az Isten színe előtt. 1,30 Az ő munkája az, hogy ti a Krisztus Jézusban vagytok. Őt tette nekünk Isten bölcsességgé, igazsággá, megszentelődéssé és megváltássá, 1,31 hogy amint meg van írva: "Aki dicsekszik, az Úrral dicsekedjék."

Tegnap vette kezdetét egy 5 héten át tartó sorozat, amelynek alkalmain, hétfőn esténként, gyülekezetünk tagjai a templomunkban házasságot kötni kívánó jegyespárokkal találkoznak. Ennek a szolgálatnak, mint sok más evangélizációs szolgálatnak, az egyik kezdeti nehézsége, hogy a "lenézettségtől" való félelmünk miatt a világ szerinti értelemmel és bölcsességgel próbáljuk megismertetni Istent a benne még nem hívőkkel. Úgy gondoljuk, nem is nagyon van más lehetőségünk, ha ezekkel a többnyire diplomás, jelenleg talán éppen egzisztenciát, karriert építő, az elismertségért dolgozó fiatalokkal szeretnénk megtalálni a közös nyelvet. Abban reménykedünk, hogy a beszélgetések során, a világ bölcsességétől indulva talán eljuthatunk az Isten "bolondságáig".

A mai ige hatalmas bátorítás arra, hogy a legjobb kezdettől fogva felvállalni "bolondságunkat és erőtlenségünket", ha azt szeretnénk, hogy a keresztről szóló beszéd ne csak bölcs és logikus "győzködés", hanem Istennek üdvözítő ereje legyen a megszólítottak életében. És mivel a világ szemében az imádság is egyfajta "bolondság", ebben is bolonduljunk meg alaposan, és imádkozzunk naponként hittel a gyülekezetbe meghívottak megtéréséért.

Gondos Attila