2011. április 30., szombat

Márk evangéliuma 1,16-20

1,16 Amikor a Galileai-tenger partján járt, meglátta Simont és Andrást, a Simon testvérét, amint hálót vetettek a tengerbe, mivel halászok voltak; 1,17 és így szólt hozzájuk Jézus: „Jöjjetek utánam, és emberhalászokká teszlek benneteket.” 1,18 Erre azok a hálókat otthagyva azonnal követték őt. 1,19 Amikor kissé továbbment, meglátta Jakabot, a Zebedeus fiát és Jánost, a testvérét, amint a hálóikat rendezgették a hajóban; 1,20 és azonnal elhívta őket, azok pedig apjukat, Zebedeust a napszámosokkal együtt a hajóban hagyva, elmentek őutána.

Jézus mindannyiunkat elhívott, hogy a tanítványai legyünk. Ez a tanítványság pedig többről szól, mint a saját érdekeink és a saját jó-létünk. Jézus emberhalászokká tesz bennünket, ha követjük Őt. Az emberhalászat pedig nagyon nagy kihívás és felelősség. Először is hátra kell hagynunk eddigi életünket, és sokszor olyan embereket is, akiket szeretünk és nagyon kötődünk hozzájuk. Küldetésünk van a földön, hogy sok emberhez eljuttassuk Isten Igéjét. Nagyon jó példák erre, Simon, András, Jakab vagy János, akik mindenüket otthagyták és azonnal követték Jézust. Nagyon erős bizalmuk volt Jézusban. Mi is próbáljuk meg, hogy ez természetes legyen az életünkben, ha Jézus hív akkor most azonnal megyek Vele, nincs semmi kifogás, hiszen Ő tudja, hogy mi a legjobb nekem. Fontos, hogy ezt ne tartsuk magunkban, hanem a többi emberhez is eljuttassuk amiről mi megbizonyosodtunk.
Luzsicza Fanni

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése