Márk evangéliuma 14,1-11

14,1 Két nap múlva volt a páska és a kovásztalan kenyerek ünnepe; a főpapok és az írástudók keresték a módját, hogyan fogják el, és öljék meg őt csellel; 14,2 mert ezt mondták: „Ne az ünnepen, hogy zavargás ne legyen a nép körében.” 14,3 Amikor Betániában a leprás Simon házában volt, és asztalhoz telepedett, odament egy asszony, akinél valódi és drága nárduskenet volt egy alabástrom tartóban: ezt az alabástrom tartót feltörte, és ráöntötte a kenetet Jézus fejére. 14,4 Egyesek bosszankodtak magukban: "Mire való a kenetnek ez a pazarlása? 14,5 Hiszen el lehetett volna ezt adni több, mint háromszáz dénárért, és a pénzt a szegényeknek szétosztani." És megharagudtak az asszonyra, 14,6 de Jézus ezt mondta: "Hagyjátok őt! Miért bántjátok? Hiszen jót tett velem, 14,7 mert a szegények mindig veletek vannak, és amikor csak akartok, jót tehettek velük, én azonban nem leszek mindig veletek. 14,8 Megtette, ami tőle telt: előre megkente a testemet a temetésre. 14,9 Bizony, mondom néktek, hogy az egész világon bárhol hirdetik majd az evangéliumot; amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére." 14,10 Ekkor Júdás Iskáriótes, egy a tizenkettő közül, elment a főpapokhoz, hogy elárulja őt nekik. 14,11 Amikor azok ezt meghallották, megörültek, és megígérték, hogy pénzt adnak neki. Ő pedig kereste a módját, hogyan árulhatná el Jézust egy megfelelő pillanatban.

Jézus körül gyilkos szándékú emberek csak a "módját" keresik annak, hogyan fogják el és öljék meg. Közben egy asszony "jót tesz" vele: megkeni testét a temetésére. Utána újra a gonoszság: Judás megy, és elárulja őt.

Ebben a kis szakaszban Jézus szelídsége mellett egyfajta tiszta, őszinte emberi magatartás is felfénylik. Emberileg is van mit tennünk, lehet megálljt parancsolni a gonoszság áradatának. Lehet, kell, érdemes! Neked is lehet valami szereped...

Fördős Kata