21,20 | Péter ekkor megfordult, és látta, hogy követi az a tanítvány, akit Jézus szeretett, aki a vacsorán ráhajolt a keblére, és megkérdezte: "Uram, ki az, aki elárul téged?" |
21,21 | Őt látta tehát Péter, és megkérdezte Jézustól: "Uram, hát vele mi lesz?" |
21,22 | Jézus pedig így szólt hozzá: "Ha akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mit tartozik rád? Te kövess engem!" |
21,23 | Elterjedt tehát az atyafiak között az a mondás, hogy ez a tanítvány nem hal meg. Pedig Jézus nem azt mondta neki, hogy nem hal meg, hanem ezt: "Ha akarom, hogy megmaradjon, amíg eljövök, mit tartozik rád?" |
21,24 | Ez az a tanítvány, aki bizonyságot tesz ezekről, és megírta ezeket, és tudjuk, hogy igaz az ő bizonyságtétele. |
21,25 | De van sok egyéb is, amit Jézus tett, és ha azt mind megírnák egytől egyig, úgy vélem: maga a világ sem tudná befogadni a megírt könyveket. |
Hej halászok, halászok...
(Péter utolsó kérdése)
Péter - a tanítvány - mindig követi Jézust, évekig együtt van vele, kérdez, lázad, engedelmeskedik és ellenáll, hitet tesz és megtagadja. Megél az Úrral éveket, halált és feltámadást. Péter látja a feltámadott Jézust, beszél vele... és mindezek után? Elmegy halászni. Nem az evangéliummal - hanem hajóval. Halakra. Hallgatja az Urat, de nem hallja, ismeri az Urat, de nem érti.
Milyen ismerős ez nekem, testvérek. Hiszen én jó ember vagyok, hiszek, elmegyek a világ végére is segíteni, csak a fiamra nincs időm, meg hát az édesanyám nagyon messze lakik. A testvérem? Hát ő nagyon megsértett, vele nem beszélek, de egyébként én szeretem az Urat. És hiszek, templomba járok és úrvacsorát veszek, mindent megteszek, csak, csak... hát vannak dolgok, nehéz dolgok... Isten dolgai.
Péter elmegy halászni.
A tanítványok pedig követik őt - és mit tesz Jézus? Eljön érte. Tüzet gyújt és ételt készít. Elmúlik a sötétség. János felismeri Jézust. Péter János első szavára felkapja felső ruháját és azonnal elindul Jézus felé.
Jézus nem kérdezi Pétert: hol a mécsesed, hol az olajad, hol vagy te magad? Csak azt kérdezi:
- Péter, szeretsz te engem? - és Péter nem érti, hogy kérdezheti meg háromszor is? Elszomorodik, hiszen ő szereti az Urat. Jézus világosan beszél:
- Ha igen, akkor engedelmeskedj, tedd, amire kérlek! - de Péter még mindig mással van elfoglalva, még mindig kérdez: Mi lesz Jánossal? Jézus keményen szól:
- "Péter, ez nem rád tartozik, Te kövess engem! " Itt az idő, indulj! Eddig veled voltam, és ezután is velem leszel! - és Péter hall és lát: felemeli a két karját, hogy felövezze az Úr. Immáron övében a kulcs, kezében a mécses, elindul hát Ninivébe és Tarsusba, majd örömteli szívvel hajóra száll - ismeretlen kikötők felé.
Drága Atyánk! Mindig jöjj el értünk, hogy lássunk, engedelmeskedni tudjunk és az evangélium örömében éljünk. Így szeressünk. Mert tudjuk, hogy enélkül minden más ajándékunk hiábavaló. Ámen.
Kocsis Judit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése