1,10 | Most tehát embereknek akarok a kedvében járni, vagy Istennek? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája. |
1,11 | Tudtotokra adom, testvéreim, hogy az evangélium, amelyet én hirdettem, nem embertől származik, |
1,12 | mert én nem embertől vettem, nem is tanítottak rá, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából kaptam. |
1,13 | Mert hallottátok: milyen volt az én egykori magatartásom a zsidóság körében, hogy féktelenül üldöztem az Isten egyházát, és pusztítottam azt. |
1,14 | És a zsidó hithűségben sok kortársamat felülmúltam népem körében, minthogy fölöttébb buzgó rajongója voltam atyáim hagyományainak. |
1,15 | De amikor úgy tetszett annak, aki engem anyám méhétől fogva kiválasztott, és kegyelme által elhívott, |
1,16 | hogy kinyilatkoztassa Fiát énbennem, hogy hirdessem őt a pogányok között, nem tanácskoztam testtel és vérrel. |
1,17 | Nem is mentem fel Jeruzsálembe azokhoz, akik előttem lettek apostolokká, hanem azonnal elmentem Arábiába, aztán ismét visszatértem Damaszkuszba. |
1,18 | Majd három esztendő múlva felmentem Jeruzsálembe, hogy meglátogassam Kéfást, és nála maradtam tizenöt napig. |
1,19 | De az apostolok közül nem láttam mást, csak Jakabot, az Úr testvérét. |
1,20 | Amit pedig nektek írok, íme, az Isten színe előtt mondom, hogy nem hazugság. |
1,21 | Azután elmentem Szíria és Cilicia vidékére. |
1,22 | Júdea keresztyén gyülekezetei azonban személy szerint nem ismertek engem. |
1,23 | Csupán ezt hallották: "Aki egykor üldözött minket, most hirdeti azt a hitet, amelyet valamikor pusztított." |
1,24 | És dicsőítették énértem az Istent. |
- Köszönöm, Uram, hogy már születésem előtt terved volt velem. Engedd, hogy a terved egyre jobban meghatározzon, átjárjon, útbaigazítson!
- Add, Uram, hogy mindig meghalljam és megértsem a te szavadat és legyen bátorságom a magam igaza és elképzelése ellenére is Téged hirdetni.
- Uram, ha Pál életét megváltoztattad, akkor neked valóban bármi lehetséges. Köszönöm, hogy jó reménységgel lehetek azok felől, akikről nem is gondolnám, hogy valaha is a te szolgálatodba állnak. Köszönöm, hogy minden emberi szívhez van kulcsod. Még az enyémhez is. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése