2011. október 20., csütörtök

Pál első levele a Thesszalonikaiakhoz 1

1,1
Pál, Szilvánusz és Timóteus, az Atya Istenben és az Úr Jézus Krisztusban hívő thesszalonikaiak gyülekezetének: kegyelem néktek és békesség.
1,2
Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért, amikor megemlékezünk rólatok imádságainkban; mert szüntelenül
1,3
emlegetjük a mi Istenünk és Atyánk színe előtt hitből eredő munkátokat, szeretetből jövő fáradozásotokat, és a mi Urunk Jézus Krisztus felől táplált reménységetek állhatatosságát;
1,4
mivel tudjuk, Istentől szeretett testvéreink, hogy választottak vagytok.
1,5
Mert a mi evangéliumunk nemcsak szavakban jutott el hozzátok, hanem erővel, Szentlélekkel és teljes bizonyossággal is. Ti is tudjátok, hogyan éltünk közöttetek, a ti érdeketekben,
1,6
ti pedig a mi követőinkké lettetek, és az Úréi, amikor sok zaklatás ellenére a Szentlélek örömével fogadtátok be az igét.
1,7
Példává is lettetek minden hívő számára Macedóniában és Akhájában,
1,8
mert tőletek terjedt tovább az Úr beszéde, de nemcsak Macedóniába és Akhájába, hanem mindenhová eljutott a ti Istenbe vetett hitetek híre. Szükségtelen is erről bármit mondanunk,
1,9
mert ők maguk beszélik rólunk, milyen fogadtatásban volt részünk nálatok, és hogy miként tértetek meg a bálványoktól az Istenhez, hogy az élő és igaz Istennek szolgáljatok,
1,10
és várjátok a mennyből Jézust, az ő Fiát, akit feltámasztott a halottak közül, aki megszabadít minket az eljövendő haragtól.

Szeretet és szolgálat, ez a két szó fedi le talán legjobban, amit Pál apostol ír a levél kezdetén. Magamba nézve - szeretek e fenntartás nélkül bárkit? Fenntartásaim az emberre vonatkoznak, vagy olyan viselkedésre, tettre, ami nem illeszkedik azzal, amit jónak látok az Isteni Rend szerint. Ha így van, akkor teszek-e a javításért valamit, elítélem-e a tettekkel együtt az embert is? Nyilván nincs jogom a másik ember elítélésére. A másik fontos kérdés: Mikor maradok csendben és mikor szólalok meg? Segítsen engem az Isten abban, hogy alázattal hangoskodás nélkül a felesleges szavakat elkerülhessem.
Fekete Márton

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése