Pál első levele a Thesszalonikaiakhoz 2,1-12

2,1	Hiszen magatok tudjátok, testvéreim, hogy nem hiába jártunk nálatok.
2,2	Sőt amint tudjátok, miután előbb szenvedés és bántalmazás ért minket Filippiben, a mi Istenünktől bátorságot kaptunk arra, hogy nyíltan hirdessük nektek az Isten evangéliumát sok tusakodás közben.
2,3	Mert a mi igehirdetésünk nem tévelygésből ered, nem is tisztátalan szándékból, nem is álnokságból.
2,4	Hanem mivel az Isten ítélt minket alkalmasnak arra, hogy ránk bízza az evangéliumot, úgy hirdetjük azt, mint akik nem az embereknek akarnak tetszeni, hanem a szívünket vizsgáló Istennek.
2,5	Hiszen, mint tudjátok, soha sem léptünk fel hízelgő beszéddel, sem leplezett kapzsisággal, Isten a tanúnk:
2,6	nem is vártunk emberektől dicsőséget, sem tőletek, sem másoktól.
2,7	Mint Krisztus apostolai élhettünk volna tekintélyünkkel, mégis olyan szelíden léptünk fel közöttetek, mint ahogyan az anya dajkálja gyermekeit.
2,8	Mivel így vonzódtunk hozzátok, készek voltunk odaadni nektek nemcsak az Isten evangéliumát, hanem a saját lelkünket is, mert annyira megszerettünk titeket.
2,9	Hiszen emlékeztek, testvéreink, a mi fáradozásunkra és vesződségünkre: éjjel és nappal dolgoztunk, hogy senkit meg ne terheljünk nálatok, és úgy hirdettük nektek az Isten evangéliumát.
2,10	Ti vagytok a tanúim és az Isten: milyen szentek, igazak és feddhetetlenek voltunk közöttetek, akik hisztek.
2,11	Aminthogy azt is tudjátok, hogy mint gyermekeit az apa, mindenkit egyenként
2,12	intettünk és buzdítottunk, és kérve kértünk titeket: éljetek az Istenhez méltó módon, aki az ő országába és dicsőségébe hív titeket.

"Milyen nagyszerű dolog az, emberi ésszel felfoghatatlan, hogy miután szenvedés és bántalmazás érte az apostolokat, nem elbizonytalanodtak, vagy megfutamodtak, hanem épp ellenkezőleg, plusz bátorságot kaptak az Istentől az evangélium további hirdetésére. Istenünk logikája már megint más, mint a mienk. A világ azt mondja: hogyha ütnek, szaladj el! Vagy add vissza, ha van rá lehetőséged. Jézus pedig: Aki arcul üt,annak tartsd oda a másik arcodat is. Ők is ezt tették, újra és újra vállalták a veszélyt Krisztus igazságáért, egyetlen önvédelmi fegyverük feddhetetlen életük volt. Adja Isten, hogy mi is "csak" ezzel tudjunk védekezni, ha Isten igéjéért tusakodunk!"

Bartos Bea