2011. október 24., hétfő

Pál első levele a Thesszalonikaiakhoz 3,1-8

3,1
Ezért amikor ezt már nem bírtuk tovább elviselni, elhatároztuk, hogy egyedül maradunk Athénban,
3,2
és elküldtük Timóteust, a mi testvérünket és a Krisztus evangéliumának hirdetésében Isten munkatársát, hogy megerősítsen titeket, és bátorítson hitetekben,
3,3
hogy senki meg ne tántorodjék a mostani megpróbáltatásokban. Hiszen ti is tudjátok, hogy erre vagyunk rendelve.
3,4
Amikor nálatok voltunk, már előre megmondtuk nektek, hogy üldözni fognak minket, és amint tapasztaltátok, úgy is történt.
3,5
Én tehát, mivel már nem győztem türelemmel, elküldtem hozzátok, hogy megtudjak valamit a hitetekről, nem kísértett-e meg titeket a kísértő, és nem lett-e hiábavalóvá a mi fáradozásunk.
3,6
Most azonban megjött tőletek Timóteus, és jó hírt hozott nekünk hitetekről és szeretetetekről; arról is, hogy szívesen emlékeztek ránk mindenkor, sőt látni szeretnétek minket, ahogyan mi is titeket.
3,7
Így tehát minden bajunk és üldöztetésünk között megvigasztalódtunk veletek kapcsolatban, testvéreim, a ti hitetek által.
3,8
Mert egyszerre feléledünk, ha ti szilárdan álltok az Úrban.


Pállal a Thesszalonikai gyülekezet hitbeli szilárdságán való örvendezés íratja ezt a levelet. A mai gyülekezetek hitbeli növekedése  jó hatással lehet a többi gyülekezetre és a hívők közösségére. Mindenhol lehetnek nehézségek, ezeken úrrá kell lenni. Ebben van kulcsszerepe az igehirdetésnek. Az, hogy a gyülekezet a hallott igében milyen üzenetet hall meg, s annak milyen hatása van a gyülekezet hitbeli fejlődésére.
Bán Emilné Novák Joli

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése