Pál első levele a Thesszalonikaiakhoz 2,17-20

2,17	Mi pedig, testvéreim, miután külsőleg, de nem szívünkben, egy rövid időre elszakadtunk tőletek, annál nagyobb vágyódással törekedtünk arra, hogy ismét lássunk titeket.
2,18	Ezért el akartunk menni hozzátok, én, Pál nem is egyszer, de megakadályozott minket a Sátán.
2,19	Ki is volna a mi reménységünk vagy örömünk, koronánk és dicsőségünk, ha nem ti, a mi Urunk Jézus Krisztus színe előtt az ő eljövetelekor?
2,20	Bizony, ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.

• Köszönöm, Uram, hogy Lelked által valóságos közösséget élhetünk meg azokkal a testvéreinkkel is, akiktől térben távol vagyunk.
• Hálát adok a távoli vidékeken értem imádkozókért.
• Add, Urunk, hogy testvéri szeretetünk által reménysége, öröme, koronája és dicsősége lehessünk egymásnak Jézus színe előtt! Ámen.