Pál első levele Timóteushoz 2,8-15

2,8	Azt akarom tehát, hogy a férfiak mindenütt bűntől tiszta kezeket felemelve imádkozzanak harag és kételkedés nélkül.
2,9	Ugyanígy az asszonyok is, tisztességes öltözetben, szemérmesen és mértékletesen ékesítsék magukat, ne hajfonatokkal és arannyal, gyöngyökkel vagy drága ruhával,
2,10	hanem azzal, ami az istenfélelmet valló asszonyokhoz illik: jó cselekedetekkel.
2,11	Az asszony csendben tanuljon, teljes alázatossággal.
2,12	A tanítást azonban az asszonynak nem engedem meg, sem azt, hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendben.
2,13	Mert Ádám teremtetett először, Éva csak azután,
2,14	és nem Ádámot vezette tévútra a kísértő, hanem az asszonyt, és ő esett bűnbe.
2,15	Mégis megtartatik a gyermekszüléskor, ha megmarad józanul a hitben, a szeretetben és a szent életben.

Testvéreim, ha a Szentírást betű szerint értelmeznénk, akkor most nem írhatnék blogot, nem hirdethetném az igét a gyülekezetben, hiszen asszony vagyok. Csendben kellene tanulnom, alázatosan figyelnem. Most mégis blogot írok, mert megfigyeltem, hogy a Szentírás igéi – bár örök kijelentések, - saját koruk kultúrájába ágyazott mondatok. Mint ahogyan ezen mondatokat sem értené meg a húsz évvel ezelőtti ember, mert nem ismerte azt a szót, hogy blog. Most mégis itt ülünk az internet előtt, és Isten igéjét olvassuk a világhálón. Ez a technikai eszköz most segítséget nyújt abban, hogy elmélyedjünk az ige mondanivalójában. Tegyük jó szívvel. 

Nekünk, mai asszonyoknak megvan a lehetőségünk arra, hogy éljünk a korunk adta eszközökkel, amelyek kényelmünket szolgálják. Nem a patakhoz járunk mosni, hanem beindítjuk mosógépünket. Nem kell guggolva, térdelve begyújtanunk a kályhába, hanem bekapcsoljuk kényelmes tűzhelyünket, ha főzni szeretnénk, de az is lehet, hogy megrendeljük az ételt. A Szentírást sem pergamenről olvassa fel nekünk egy férfi, hanem mi magunk vesszük elő Bibliánkat, olvassuk az igét, és gyakran mi magunk vagyunk családunk papjai is, ha férjünk éppen távol tartja magát az igétől. 

Különbözünk is, meg nem is korunk asszonyaitól.

Nem az ige betűje, de lelkülete szerint érdemes végiggondolnunk, hogy mi különböztet meg bennünket korunk nem hívő asszonytestvéreitől. Mit tartunk nőiségünk alapjának? A teremtésben Isten az embert férfivá és nővé teremtette. Megadta nekünk, hogy egy férfi oldalán Urunk szeretetében rejtőzzünk, benne teljesedjünk ki embertársunkkal, a férfival. Ezt az ajándékot semmi és senki el nem veheti tőlünk. Célunk tehát nem lehet az uralkodás, vagy az alárendelődés, hanem Isten szeretetének megjelenítése minden kapcsolatunkban, és elsősorban házasságunkban. Ennek feltétele, hogy Istennel valódi szeretetkapcsolatban legyünk. Mi, asszonyok higgyünk bátran a szívünkkel is!

Sebestyén Katalin