Pál második levele Timóteushoz 3,1-9

3,1	Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek.
3,2	Az emberek ugyanis önzők, pénzsóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek;
3,3	szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók,
3,4	árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint az Istent.
3,5	Az ilyenek a kegyesség látszatát megőrzik ugyan, de annak az erejét megtagadják. Fordulj el tehát ezektől.
3,6	Mert ezek közül valók azok, akik belopakodnak a házakba, és rabul ejtik a bűnökkel terhelt és sokféle vágytól űzött asszonykákat.
3,7	Ezek mindig tanulnak, de az igazságot sohasem ismerik meg.
3,8	Ahogyan Jannész és Jambrész ellenszegültek Mózesnek, úgy álltak ellent az igazságnak ezek a megromlott értelmű, hit szempontjából megbízhatatlan emberek is.
3,9	De nem jutnak messzire, mert esztelenségük nyilvánvaló lesz mindenki előtt, mint ahogy amazoké is az lett.

Az ilyen ellenszegülés figyelemre méltó. Jannész és Jambrész ellenállásának módja az volt, hogy erejükhöz képest utánozták, amit Mózes tett. Nem azt találjuk, hogy Mózes cselekedeteit valamely hamis hatalomnak tulajdonították, hanem azáltal igyekeztek e cselekedeteknek a lelkiismeretre gyakorolt hatását közömbösíteni, hogy ugyanazt tették, cselekedeteik látszólag nem különböztek Mózeséitől. Egy csoda itt, egy csoda ott. Ha Mózes csodákat tett, hogy Izráelt Egyiptomból kivezesse, ők is csodákat tudtak tenni, hogy Izráel Egyiptomban maradjon. De csak három olyan dolog volt, amiben az egyiptomi varázslók az élő és igaz Isten szolgáit utánozni tudták: botjaikat kígyókká , a vizet vérré változtatták és a békák is megjelentek. A negyedik csodánál, amikor a természet ellenére életet kellett volna előhívniuk, nagy rémület fogta el őket, és kénytelenek voltak felkiáltani: "Isten ujja ez!"

Ebből azt láthatjuk, hogy Istennel szemben a legerősebb ellenállást gyakran azok fejtik ki, akik "a kegyesség látszatát megőrzik ugyan, de annak az erejét megtagadják." Az ilyen emberek tudják ugyanazt tenni, ugyanazokat a formákat és szokásokat felvenni, ugyanazokat a nézeteket vallani, tudnak ugyanúgy beszélni, mint Isten szívbéli követői. "A kegyesség látszata" nélkül nem akarnak élni, mert azt a szokás így kívánja, de "annak erejét megtagadják", mert ez önmegtagadást kíván, életmódunkban való következetes változást. A nyílt erőszak átengedte helyét egy sokkal ravaszabb és veszedelmesebb módszernek: olyan vagyok mint te, úgy cselekszem mint te... közben „önzők, pénzsóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek; szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint az Istent.”

Uram, add, hogy ne tévelyedjem a látszat felé, mutass utat, hogy szabad legyek a te szolgálatodra, ne kötözzön felesleges szokás, kegyesség, ítélkezés. Tudjak a Te erőddel élni, szolgálni, változni és változtatni.

Árvai Lackó