Péter első levele 2,18-25

2,18	Ti szolgák pedig teljes félelemmel engedelmeskedjetek uraitoknak, ne csak a jóknak és méltányosaknak, hanem a kíméletleneknek is.
2,19	Mert kegyelem az, ha valaki Istenre néző lelkiismerettel tűr el sérelmeket, amikor igazságtalanul szenved.
2,20	De milyen dicsőség az, ha kitartóan tűritek a hibátok miatt kapott verést? Ellenben ha kitartóan cselekszitek a jót, és tűritek érte a szenvedést, az kedves az Isten szemében.
2,21	Hiszen erre hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, és példát hagyott rátok, hogy az ő nyomdokait kövessétek:
2,22	ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját,
2,23	mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél.
2,24	Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg
2,25	Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és gondviselőjéhez.

Az Úr Jézus Krisztus szenvedése megváltásunkért volt. Jézus Pilátus előtt hallgatott, mert tudta, mi a célja. 

A méltatlanul kapott fenyítés kedves isten előtt, az elviseléséhez Ő ad erőt. Az Egyházat ért bántások idején is szilárdan kell hirdetni a szeretet és megváltás igéit. Isten mutatja meg, mi a teendőnk, Őreá kell tekintenünk!

Bán Emilné Novák Joli