9,1 | Jézus hajóra szállva átkelt, és elment a maga városába. |
9,2 | És íme, vittek hozzá egy bénát, aki ágyban feküdt. Amikor Jézus látta hitüket, így szólt a bénához: "Bízzál, fiam, megbocsáttattak bűneid." |
9,3 | Ekkor néhány írástudó így szólt magában: "Ez Istent káromolja." |
9,4 | Jézus pedig, mivel ismerte gondolataikat, ezt mondta: "Miért gondoltok gonoszt szívetekben? |
9,5 | Ugyan mi könnyebb, ezt mondani: Megbocsáttattak bűneid! - vagy ezt mondani: Kelj fel, és járj!? |
9,6 | Hogy pedig megtudjátok, hogy van hatalma az Emberfiának megbocsátani a bűnöket a földön: Kelj fel - így szólt ekkor a bénához -, vedd az ágyadat, és menj haza!" |
9,7 | Az pedig felkelt, és hazament. |
9,8 | Amikor a sokaság ezt meglátta, félelem fogta el őket; és dicsőítették az Istent, aki ilyen hatalmat adott az embereknek. |
Lényegében ez egy szokásos gyógyítás-történet. A beteg örül, az írástudók háborognak, Jézus igazsága ellen azonban tehetetlenek. Elsőre talán könnyen át is siklunk azon, hogy mit is akar Jézus elsősorban gyógyítani. Nem rég volt erről szó istentiszteleten is, hogy a lelken kezdi a gyógyítást. Jézusban az a jó, hogy mindennel foglalkozik. Igazából a lélek érdekli, de mégis, mint ember megérti azt is, hogy nekünk milyen fontos az is, hogy ne legyünk betegek, arról már nem is beszélve, hogy Lázárt fel is támasztja. Az egyszerűséget szeretem még ezekben a történetekben. Nem tart sokáig a lábadozás, ha Jézus tesz valamit az érdekünkben. Felkelt és hazament. Ilyen könnyű.
Ernhoffer Anna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése