25,1 | "Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásukat, és kimentek a vőlegény fogadására. |
25,2 | Öt közülük balga volt, öt pedig okos. |
25,3 | A balgák ugyanis amikor magukhoz vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat, |
25,4 | az okosak viszont lámpásukkal együtt olajat is vittek korsóikban. |
25,5 | Mivel pedig a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak, és elaludtak. |
25,6 | Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: Íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására! |
25,7 | Ekkor felébredtek a szüzek mind, és rendbe hozták lámpásukat. |
25,8 | A balgák így szóltak az okosakhoz: Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásunk kialszik. |
25,9 | Az okosak így válaszoltak: Hátha nem lesz elég nekünk is meg nektek is: menjetek inkább a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak. |
25,10 | Amíg azok távol voltak vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Azután bezárták az ajtót. |
25,11 | Később megérkezett a többi szűz is, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk! |
25,12 | Ő azonban így válaszolt: Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket." |
25,13 | "Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!" |
De nehéz vigyázni minden percben, óráról órára, nap mint nap. Mennyivel könnyebb sodortani magunkat balgán, fontosnak hitt napi dolgainkkal, rohanásainkban fontosnak érezni magunkat, ügyeket intézni. Ma 56 éve, hogy életem lámpása elkezdett fényleni és az igét olvasva feltettem a kérdést: van-e még elég olaj? Életemben van-e elég hit, odaadás, szeretet? A megítélés nem az én dolgom, de az odafigyelés igen, az odaadás igen, a hűség igen. Meg tudom-e tenni nap mint nap, hogy arra figyelek, ami a lényeg?
Néha azt gondolom nekem könnyű dolgom van hiszen a gyerekeknek már vagy harminc éve viszem a lámpásom és töltöm az olajat, hogy ki ne fogyjon. Nem tehetek másként, a sok rám figyelő tekintet minden órán a legjobbra „kötelez”.
De elég-e ha csak nem alszik ki a lámpásom? Úgy hiszem nem! Fénylenie is kell, meleget is kell adnia, helyet is, hogy köré gyűlhessünk. Ölelő karja, mosolya, szeretete azonban nincs, ezt kell nekem hozzá tenni és nekem kell várni a vőlegényt is, kérni az Ő kegyelmét, az Ő hűségét.
Uram ehhez adj erőt, bölcsességet, add, hogy túl tudjak lépni a minden napok baján, a rám nehezedő napi gondokon, add, hogy távolabbra nézzek, add, hogy Rád nézzek. Ámen
Fördős Kata
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése