22,13 Ha valaki feleséget vesz, és bemegy hozzá, de azután
meggyűlöli,
22,14
és álnokul megvádolja, rossz hírét terjeszti, és ezt
mondja: Feleségül vettem ezt a nőt, de amikor bementem hozzá, nem
találtam szűznek,
22,15
akkor fogja a lány apja és anyja a lány szüzességének a
bizonyítékait, és vigyék a város véneihez a kapuba.
22,16
Mondja ezt a lány apja a véneknek: Feleségül adtam lányomat
ehhez az emberhez, de meggyűlölte,
22,17
és most álnokul azzal vádolja, hogy nem találta szűznek a
lányt, pedig itt vannak lányom szüzességének a bizonyítékai.
Ezután terítsék ki a ruhát a város vénei elé.
22,18
A város vénei pedig fogják meg azt az embert, és büntessék
meg.
22,19
Bírságolják meg száz ezüstre, és adják azt a lány
apjának, mert rossz hírét terjesztette egy izráeli szűznek. A nő
maradjon a felesége, és nem szabad elbocsátania egész életében.
22,20
De ha igaz volt a vád, és a lány nem volt szűz,
22,21
akkor vigyék a lányt apja házának a bejáratához, és
kövezzék halálra a város férfiai, mivel gyalázatot követett el
Izráelben azzal, hogy paráználkodott apja házában. Így
takarítsd ki a gonoszt a magad köréből!
22,22
Ha rajtakapnak valakit, hogy férjes asszonnyal hál,
mindkettőjüknek meg kell halniuk: a férfinak is, aki az asszonnyal
hált, meg az asszonynak is. Így takarítsd ki a gonoszságot
Izráelből!
22,23
Ha valaki a városban találkozik egy jegyben járó szűz
leánnyal, és vele hál,
22,24
vigyétek ki mindkettőjüket annak a városnak a kapujába, és
kövezzétek őket halálra! A lányt azért, mert nem kiáltott a
városban, a férfit pedig azért, mert erőszakot követett el a más
asszonyán. Így takarítsd ki a gonoszságot a magad köréből!
22,25
De ha a mezőn találkozik egy férfi egy jegyben járó
lánnyal, és megragadja a férfi, és vele hál, akkor csak a
férfinak kell meghalnia, aki vele hált.
22,26
A lányt azonban ne bántsátok, mert a lánynak nincs halálos
vétke. Olyan dolog ez, mint amikor valaki rátámad embertársára,
és meggyilkolja azt.
22,27
Hiszen a mezőn találkozott vele; ha kiáltott is a jegyben
járó lány, nem volt, aki megszabadítsa.
22,28
Ha valaki egy el nem jegyzett szűz lánnyal találkozik,
megragadja, és vele hál, és rajtakapják őket,
22,29
akkor az a férfi, aki vele hált, adjon a lány apjának ötven
ezüstöt, a lány pedig legyen a felesége, mivel erőszakot
követett el rajta; nem is szabad elbocsátania egész életében.
"...álnokul megvádolja, és rossz hírét terjeszti..."
- Engem ma az a sor döbbentett meg. Hiszen az itt leírt személy egy megromlott kapcsolatból hazug vádakkal akar szabadulni és a másikat teszi felelőssé, igaztalan dolgokkal vádolja, mintegy önmagát igazolja, hogy ő jogosan cselekszik, amikor kilép a kapcsolatból.
Miért, miért nem, erről nekem az- a sajnos nem kevés - egyházat igaztalanul vádoló, gyalázó személy jutott eszembe, aki hosszabb-rövidebb ideig esetleg még kapcsolatban is van a gyülekezettel, majd mikor valami vélt vagy valós sérelem éri, akkor az egyház, a gyülekezet ellen fordul. Ha ezt tapasztalom, engem nagy-nagy szomorúság vesz hatalmába.
Ma reggel, ahogy jöttem a villamoson munkába egy kisgyerek az édesanyjára kezet emelt, így egy nappal Anyák napja után. Ugyanez az érzés fogott el.
Láttam az édesanya kétségbeesését, látom az egyház, a gyülekezet szinte bénult állapotát, ha épp a keblén nevelt gyermeke támad ellene. Mert a szóval ejtett ütések éppen olyan, ha nem mélyebb fájdalmat okoznak, mint a kézzel ütött sebek.
Elgondolkoztató, hogy a gyülekezetet szóval megbántó, annak alaptalanul rossz hírét terjesztő valójában az egyházban ma is köztünk élő Jézus Krisztus testébe veri bele az újabb szögeket. Igaz ez az egyházakat alaptalan vádakkal illető újságcikkekre, írásokra is, melyekből szinte sugárzik a gyűlölet.
URAM! kérlek segíts, hogy a téged alaptalanul támadókkal, a téged gyalázókkal, a rossz híredet terjesztőkkel szemben is tudjak türelmes maradni!
Bocsáss meg Uram nekik, mert nem tudják mit cselekszenek!
Csenki Zsuzsa
"...álnokul megvádolja, és rossz hírét terjeszti..."
VálaszTörlés- Engem ma az a sor döbbentett meg. Hiszen az itt leírt személy egy megromlott kapcsolatból hazug vádakkal akar szabadulni és a másikat teszi felelőssé, igaztalan dolgokkal vádolja, mintegy önmagát igazolja, hogy ő jogosan cselekszik, amikor kilép a kapcsolatból.
Miért, miért nem, erről nekem az- a sajnos nem kevés - egyházat igaztalanul vádoló, gyalázó személy jutott eszembe, aki hosszabb-rövidebb ideig esetleg még kapcsolatban is van a gyülekezettel, majd mikor valami vélt vagy valós sérelem éri, akkor az egyház, a gyülekezet ellen fordul. Ha ezt tapasztalom, engem nagy-nagy szomorúság vesz hatalmába.
Ma reggel, ahogy jöttem a villamoson munkába egy kisgyerek az édesanyjára kezet emelt, így egy nappal Anyák napja után. Ugyanez az érzés fogott el.
Láttam az édesanya kétségbeesését, látom az egyház, a gyülekezet szinte bénult állapotát, ha épp a keblén nevelt gyermeke támad ellene. Mert a szóval ejtett ütések éppen olyan, ha nem mélyebb fájdalmat okoznak, mint a kézzel ütött sebek.
Elgondolkoztató, hogy a gyülekezetet szóval megbántó, annak alaptalanul rossz hírét terjesztő valójában az egyházban ma is köztünk élő Jézus Krisztus testébe veri bele az újabb szögeket. Igaz ez az egyházakat alaptalan vádakkal illető újságcikkekre, írásokra is, melyekből szinte sugárzik a gyűlölet.
URAM! kérlek segíts, hogy a téged alaptalanul támadókkal, a téged gyalázókkal, a rossz híredet terjesztőkkel szemben is tudjak türelmes maradni!
Bocsáss meg Uram nekik, mert nem tudják mit cselekszenek!