29,1
Ezután összehívta Mózes az egész Izráelt, és ezt
mondta nekik: Saját szemetekkel láttátok, hogy mi mindent
cselekedett az Úr Egyiptom földjén a fáraóval, összes
szolgájával és egész országával.
29,2
Saját szemetekkel láttátok a nagy próbatételeket, azokat a
nagy jeleket és csodákat.
29,3
Csak értelmes szívet, látó szemet és halló fület nem
adott nektek az Úr máig sem.
29,4
Pedig negyven évig vezettelek benneteket a pusztában, és nem
szakadt le rólatok a ruha, a lábatokról sem szakadt le a saru;
29,5
kenyeret nem ettetek, bort és szeszes italt sem ittatok, hogy
megtudjátok: én, az Úr vagyok a ti Istenetek.
29,6
Amikor elérkeztetek erre a helyre, kivonult ellenünk Szíhón,
Hesbón királya és Óg, Básán királya, hogy megütközzék
velünk, de megvertük őket.
29,7
Elvettük országukat és odaadtuk örökségül a rúbeniaknak,
a gádiaknak és a Manassé törzse felének.
29,8
Tartsátok meg azért ennek a szövetségnek az igéit, és
teljesítsétek azokat, hogy boldoguljatok minden dolgotokban.
29,9
Ti ma mindnyájan az Úrnak, Isteneteknek a színe előtt
álltok, törzsfőitek, véneitek, felügyelőitek és minden izráeli
férfi,
29,10
gyermekeitek, asszonyaitok és a táborodban levő jövevények,
még a favágók és vízhordók is,
29,11
hogy elkötelezd magad Istenednek, az Úrnak átokkal is
fenyegető szövetségére, amelyet a mai napon köt veled az Úr, a
te Istened.
29,12
Ma a maga népévé emel téged, ő pedig Istened lesz, ahogyan
megígérte neked, és ahogyan megesküdött atyáidnak, Ábrahámnak,
Izsáknak és Jákóbnak.
29,13
De nemcsak veletek kötöm ezt az átokkal is fenyegető
szövetséget,
29,14
azokkal, akik ma itt vannak velünk, és itt állnak
Istenünknek, az Úrnak a színe előtt, hanem azokkal is, akik ma
nincsenek itt velünk.
29,15
Ti tudjátok, hogyan laktunk Egyiptomban, és hogyan vonultunk
át a népek között, hiszen nektek kellett átvonulnotok.
29,16
Láttátok förtelmes bálványaikat, amelyek fából és
kőből, ezüstből és aranyból vannak.
29,17
Ne legyen azért köztetek olyan férfi vagy nő, nemzetség
vagy törzs, amelynek a szíve ma elfordul az Úrtól, Istenünktől,
és elmegy, hogy szolgáljon e népek isteneinek. Ne legyen köztetek
mérget és ürmöt termő gyökér!
29,18
Ezért ha valaki hallja ennek az átoknak az igéit, és
áldásban bizakodva ezt mondja: jó sorom lesz akkor is, ha
megátalkodott szívvel élek! Pedig emiatt elpusztul az öntözött
föld a kiszáradttal együtt.
29,19
Az Úr nem fog megbocsátani, sőt fölgerjed az Úr haragos
indulata az ilyen ember ellen, és rászáll arra minden átok, ami
meg van írva ebben a könyvben. Még a nevét is eltörli az Úr az
ég alól.
29,20
Különválasztja az ilyet az Úr Izráel minden törzséből,
és romlást hoz rá, a szövetséghez tartozó átkok szerint,
amelyek meg vannak írva ebben a törvénykönyvben.
29,21
Megkérdezi majd a következő nemzedék, vagyis az ezután
születendő fiaitok, meg a messze földről érkező idegenek, akik
látják a csapásokat és betegségeket, amelyekkel ezt a földet
sújtotta az Úr;
29,22
és hogy az egész föld kiégett, csupa kénkő és só, nem
lehet bevetni, nem kel ki és nem nő rajta egy árva fűszál sem;
úgy elpusztult, mint Sodoma és Gomora, Admá és Cebóím,
amelyeket lángoló haragjában elpusztított az Úr;
29,23
megkérdezik tehát majd mindazok a népek: Miért bánt el így
az Úr ezzel az országgal, és miért lángolt fel ilyen nagyon
haragja ellene?
29,24
Akkor így felelnek majd rá: Azért, mert elhagyták az Úrnak,
atyáik Istenének a szövetségét, amelyet akkor kötött velük,
amikor kihozta őket Egyiptomból,
29,25
és más isteneket kezdtek tisztelni és imádni, olyan
isteneket, akiket nem ismertek, akik nem hozzájuk tartoztak.
29,26
Ezért haragra gerjedt az Úr ez ellen az ország ellen, és
ráhozta mindazt az átkot, amely meg van írva ebben a könyvben.
29,27
Lángoló haragjában és nagy felháborodásában kitépte
őket földjükből az Úr, és eldobta őket más földre. Így van
ez ma is.
29,28
A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott
dolgok pedig a mieink és a fiainkéi mindörökké, hogy teljesítsük
ennek a törvénynek minden igéjét.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése