Mózes ötödik könyve 30.fejezet

^30,1 Amikor majd beteljesednek rajtad az áldásnak és az átoknak mindezek az igéi, amelyeket eléd adtam, és megszívleled mindazok közt a népek közt, amelyekhez elűzött Istened, az Úr,

^30,2 és ha megtérsz Istenedhez, az Úrhoz, és fiaiddal együtt teljes szívvel és teljes lélekkel hallgatsz a szavára, egészen úgy, ahogyan ma megparancsolom neked,

^30,3 akkor jóra fordítja sorsodat Istened, az Úr, könyörül rajtad, és újra összegyűjt minden nép közül, amelyek közé elszórt Istened, az Úr.

^30,4 Ha az ég széléig űzött is el Istened, az Úr, még ott is összeszed, onnan is elhoz,

^30,5 és bevisz téged Istened, az Úr arra a földre, amely atyáid birtoka volt, és te is birtokba veszed, jót tesz veled, és jobban megszaporít mint atyáidat.

^30,6 Szívedet és utódaid szívét körülmetéli Istened, az Úr, szeretni fogod Istenedet, az Urat teljes szívedből és teljes lelkedből, és élni fogsz.

^30,7 Mindezeket az átkokat pedig ellenségeidre és gyűlölőidre hárítja Istened, az Úr, azokra, akik üldöztek téged.

^30,8 És te újra hallgatni fogsz az Úr szavára, és teljesíted minden parancsolatát, amelyeket ma megparancsolok neked.

^30,9 Bővölködővé tesz Istened, az Úr kezed minden munkájában, méhed gyümölcsében, állataid ivadékában és földed termésében. Mert újra öröme telik az Úrnak abban, hogy jót tegyen veled, ahogyan öröme telt atyáidban,

^30,10 ha hallgatsz Istenednek, az Úrnak a szavára, megtartván parancsolatait és rendelkezéseit, amelyek meg vannak írva ebben a törvénykönyvben, és ha megtérsz Istenedhez, az Úrhoz teljes szívvel és teljes lélekkel.

^30,11 Mert ez a parancsolat, amelyet én ma megparancsolok neked, nem megfoghatatlan számodra, és nincs távol tőled.

^30,12 Nem a mennyben van, hogy azt kellene mondanod: Ki megy fel a mennybe, hogy lehozza és hirdesse azt nekünk, hogy teljesíthessük?

^30,13 Nem is a tengeren túl van, hogy azt kellene mondanod: Kicsoda kel át a tengeren, hogy elhozza és hirdesse azt nekünk, hogy teljesíthessük?

^30,14 Sőt inkább nagyon közel van hozzád az ige, a szádban és a szívedben van, teljesítsd hát azt!

^30,15 Lásd, eléd adtam ma az életet és a jót, de a halált és a rosszat is.

^30,16 Ezért parancsolom ma neked, hogy szeresd Istenedet, az Urat, járj az ő útjain, tartsd meg parancsolatait, rendelkezéseit és döntéseit, és akkor élni és szaporodni fogsz, mert megáld téged Istened, az Úr azon a földön, amelyre bemégy, hogy birtokba vedd.

^30,17 De ha elfordul a szíved, és nem engedelmeskedsz, hanem eltántorodsz, más istenek előtt borulsz le, és azokat tiszteled,

^30,18 kijelentem nektek már most, hogy menthetetlenül elvesztek. Nem éltek hosszú ideig azon a földön, ahova most átkeltek a Jordánon, hogy bemenjetek oda, és birtokba vegyétek.

^30,19 Tanúul hívom ma ellenetek az eget és a földet, hogy előtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is!

^30,20 Szeresd az Urat, a te Istenedet, hallgass szavára, és ragaszkodj hozzá, mert így élhetsz, és így lakhatsz hosszú ideig azon a földön, amelyet Istened, az Úr esküvel ígért oda atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.

"Tegyétek a jót!" Egyre fokozottabban érezzük környezetünkben a hangulatkeltést. Mindenről tudnunk kellene ami rossz. A gazdaság itthon és a világban, a hatalomvágy a politikusok közt nálunk és szerte a világban, a pénzügyi trükkök és csalások, lopás, gyilkosság, felelőtlen vigyázatlanság, baleset, halál. Mindez arra jó hogy révedj el, ne gondolkozz, csak az ösztöneidre hallgass, eszed legyen kikapcsolva. Felelős embernek az őt érintő történésekről persze tudnia illő, de a lényeg nem ez. A lényeg a tegyétek a jót, azaz, ahogy Pál is írja a mai szakaszban szeresd felebarátodat annyira, ha lehet, mint magadat szereted. A legáltalánosabb mindenki által kedvesen tett szeretet jel a meglepetés ajándék, a Mikulásnapi, karácsonyi és huvéti ajándékozás. És hogy örülnek az ajándékozottak! Más szavakkal tehát tudnunk kellene szívós kitartással mindennap a szükséges feladatainkat ellátni, és mindenkivel szemben szeretettel közeliteni, elfelejtve minden terjesztett veszély érzést.

Fekete Márton