Pál második levele a korinthusiakhoz 9, 1-5

^9,1 A szentek iránti szolgálatról fölösleges írnom nektek.

^9,2 Hiszen ismerem készségeteket, amelyért dicsekszem veletek a macedónoknak, hogy Akhája tavaly óta készen áll, és hogy a ti buzgóságotok magával ragadta a többséget.

^9,3 De mégis elküldtem a testvéreket, nehogy a veletek való dicsekedésünk ebben az ügyben hiábavaló legyen, hanem amint megmondtam: készen legyetek.

^9,4 És ha velem macedónok érkeznek, és felkészületlenül találnak titeket, valamiképpen szégyent ne valljunk mi - hogy ne mondjuk: ti - ebben a bizodalmunkban.

^9,5 Szükségesnek tartottam tehát, hogy megkérjem a testvéreket, menjenek előre hozzátok, és készítsék elő a már megígért adományokat, hogy az úgy legyen készen, mint hálaáldozat, nem pedig mint kényszerű adomány.
A gyülekezeteknek kell határozott céljuk legyen, mit akarnak megvalósítani. Jó ha ez a cél nem a saját belső köreiknek szebbítése, jobbítása. Lényeges hogy a cél fontossága (adott esetben a Jeruzsálem-i szegények megsegítése) mndenki számára elfogadott legyen. Az sem mindegy hogy az adomány megszokásból, kényszerüségből, vagy odaadó lélekkel jön e össze. Meg kell keresni a megfelelő embereket, akik jó rendben elvégzik az adomány begyűjtését. Adjon Isten jó lelkű odafigyelést mindannyiunknak, hogy az őszi újrakezdést jól előkészítve tudjuk véghez vinni, a házi-csoportok működésétől a hitoktatás szervezéséig, nem elfeledkezve a lelki és fizikai karbantartásról sem.

Fekete Márton