2010. december 10., péntek

Péntek, Zsid 4,12-16

Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait. Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk.
Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz. Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.

Micsoda ellentmondás: kétélű kard, aki mégis megindul erőtlenségeinken.
Olyan hatásos, hogy áthatol bármin, csonton, inakon, az egész emberen, és képes ítélni. Egyedül a szeretet tartja vissza attól, hogy ezt megtegye. Mert eggyé lett közülünk. Úgy megérinthetővé, mint te, vagy én. Megszólíthatóvá, mint az utcán a járókelő. Olyan kicsi, kiszolgáltatott testté, mint bármelyik újszülött. És követhetővé is.
Nem olyan főpapunk van, aki közönnyel, vagy lenézéssel viseltetne az emberi vívódásaink iránt. Nem a szigor és az ítélkezés a hitünk alapja, hanem a szeretet és a kegyelem, ami miatt bármikor bátran jöhetünk Istenhez a bűneinkkel is. Nem vagyunk arra kárhoztatva, hogy bujdossunk előle, mint Ádám. Nála irgalmat nyerünk, kegyelmet találunk, segítséget kapunk.
Pete Violetta

1 megjegyzés: