2010. december 8., szerda

Szerda, Zsid 3,7-19

Ezért, amint a Szentlélek mondja: "Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az elkeseredéskor, a kísértés napján a pusztában, ahol megkísértettek engem őseitek azzal, hogy próbára tettek, bár látták tetteimet negyven éven át. Ezért megharagudtam erre a nemzedékre, és ezt mondtam: Tévelygő szívű ez a nép, mert nem ismerte fel az én utaimat. Meg is esküdtem haragomban, hogy nem mennek be az én nyugalmam helyére." Vigyázzatok, testvéreim, senkinek ne legyen közületek hitetlen és gonosz szíve, hogy elszakadjon az élő Istentől. Sőt buzdítsátok egymást minden egyes napon, amíg tart a ma, hogy meg ne keményedjék közületek valaki a bűn csábításától. Mert részeseivé lettünk a Krisztusnak, ha azt a bizalmat, amely kezdetben élt bennünk, mindvégig szilárdan megtartjuk. Mert amikor ezt mondja az Írás: "Ma, ha az ő hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az elkeseredéskor", azt kérdezzük: kik keseredtek el, amikor ezt hallották? Nemde mindazok, akik Mózes vezetésével kijöttek Egyiptomból? És kikre haragudott negyven éven át? Nem azokra, akik vétkeztek, akiknek a teste elhullott a pusztában? És kiknek esküdött meg, hogy nem mennek be nyugalma helyére, ha nem azoknak, akik engedetlenekké váltak? Látjuk is, hogy nem mehettek be hitetlenségük miatt.

Szeretem a zsidókhoz írt levelet. Szeretem, mert toleranciára tanít, továbbá hitre és türelemre. Pontosan olyan tulajdonságokra és fogalmakra, amik a legnagyobb hiánycikkekké váltak a modern ember számára. Nem árt tehát, ha emlékeztet minket az Ige arra, hogy ezek „által örököljük az ígéreteket”.
Hiszem, hogy nem szabad kívülállóként olvasni a zsidókhoz írt levelet, nem szabad a címzés láttán bontatlanul kidobni a borítékot („bocsi, ez nem nekem szól, a postás már megint beszívott…”), hiszen keresztényként mind magunk egy kicsit zsidók is vagyunk. Ahogyan Jézus Krisztus is zsidó volt, és maga is minden évben eljárt Salamon templomába megünnepelni a hanukkát.
Amikor tehát adventi gyertyát gyújtunk, lobogjon nekünk a Jézus által felszentelt hanukkai menóra fénye is, és töltse be szívünket az Ige világossága, hogy „senkinek ne legyen közülünk hitetlen és gonosz szíve, hogy elszakadjon az élő Istentől”, és „senki meg ne keményedjék közülünk a bűn csábításától!”
Torday Gábor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése