Apostolok Cselekedetei 11,19-30

Korai keresztyén szimbólumok

11,19 Azok, akik az István miatt támadt üldözés következtében szétszóródtak, eljutottak Föníciáig, Ciprusig és Antiókhiáig, de senki másnak nem hirdették az igét, csak a zsidóknak. 11,20 Volt azonban közöttük néhány ciprusi és cirénei férfi. Mikor ők eljutottak Antiókhiába, a görögökhöz is szóltak, és hirdették az Úr Jézust. 11,21 És az Úr keze velük volt, úgyhogy sokan hittek, és tértek meg az Úrhoz. 11,22 Ennek a híre eljutott a jeruzsálemi gyülekezet fülébe, ezért kiküldték Barnabást Antiókhiába. 11,23 Amikor megérkezett, és látta az Isten kegyelmét, megörült, és bátorította mindnyájukat, hogy szívük szándéka szerint maradjanak meg az Úrban; 11,24 mivel derék ember volt, telve Szentlélekkel és hittel. És igen nagy sokaság csatlakozott az Úrhoz. 11,25 Barnabás azután elment Tarzuszba, hogy felkeresse Sault. Amikor megtalálta, magával vitte Antiókhiába. 11,26 Így történt, hogy egy teljes esztendeig dolgoztak együtt a gyülekezetben, és igen nagy sokaságot tanítottak. A tanítványokat pedig Antiókhiában nevezték először keresztyéneknek.
11,27 Ezekben a napokban próféták jöttek le Jeruzsálemből Antiókhiába. 11,28 Előállt egyikük, név szerint Agabosz, és a Lélek által megjövendölte, hogy nagy éhínség lesz az egész földön. Ez be is következett Klaudiusz idejében. 11,29 A tanítványok pedig valamennyien elhatározták, hogy aszerint, amint kinek-kinek módjában áll, valami segítséget küldenek a Júdeában lakó testvéreknek. 11,30 Ezt meg is tették, és elküldték Barnabással és Saullal a gyülekezet elöljáróihoz.

"A tanítványok pedig valamennyien elhatározták, hogy, aszerint amint kinek-kinek módjában áll, valami segítséget küldenek a Júdeában lakó testvéreknek." Ezt éltük meg 2010-ben mi is, amikor különösen sok természeti katasztrófát szenvedtünk el. Az egész ország megmozdult, amikor májusban az árvíz, majd októberben a vörös iszap árasztotta el az országunk egy részét, nagy károkat okozva. A budai gyülekezetben is sokan adakoztak, amennyire módunkban állt. Hálásak vagyunk Istennek, hogy Rá hallgatva a helyi lelkipásztorokra bíztuk az adományok elosztását, hiszen ők rendelkeznek helyismerettel, hol kerül a legjobb helyre az adomány. Így tettek Barnabásék is, amikor az összegyűlt adományokat a gyülekezet elöljáróihoz juttatták el, rájuk bízva annak elosztását, bízva bennük, hogy az adományok a legmegfelelőbb helyre jutnak el általuk.

Csenki Zsuzsa