Apostolok Cselekedetei 14,8-20

14,8 Lisztrában élt egy sánta lábú ember, aki születésétől fogva sánta volt, és sohasem tudott járni. 14,9 Ő hallgatta Pál beszédét, aki rátekintett, és látta, hogy van hite ahhoz, hogy meggyógyuljon. 14,10 Ezért hangosan így szólt hozzá: „Állj a lábaidra egyenesen!” Ekkor az talpra ugrott, és járt. 14,11 Amikor a sokaság látta, amit Pál tett, likaóniai nyelven így kiáltottak: „Az istenek jöttek le hozzánk emberi alakban!” 14,12 Barnabást Zeusznak mondták, Pált pedig Hermésznek, mivel ő volt a szóvivő. 14,13 Zeusz papja pedig, akinek a temploma a város előtt volt, bikákat és koszorúkat vitt a kapuk elé, és a sokasággal együtt áldozatot akart bemutatni nekik. 14,14 Amikor meghallották ezt az apostolok, Barnabás és Pál, ruhájukat megszaggatva a sokaság közé futottak, 14,15 és így kiáltottak: "Emberek, miért teszitek ezt? Mi is hozzátok hasonló emberek vagyunk, és azt az evangéliumot hirdetjük nektek, hogy ezekből a hiábavaló dolgokból térjetek meg az élő Istenhez, aki teremtette az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van. 14,16 Ő az előző nemzedékek során megengedte, hogy minden nép a maga útján járjon, 14,17 bár nem hagyta magát bizonyság nélkül, mert jótevőtök volt, a mennyből esőt adott nektek és termést hozó időket; bőven adott nektek eledelt és szívbéli örömet." 14,18 Így szóltak, és nagy nehezen lebeszélték a sokaságot arról, hogy áldozatot mutasson be nekik.

14,19 Antiókhiából és Ikóniumból azonban zsidók érkezetek oda, akik annyira felbujtották a tömeget, hogy megkövezték Pált, és kivonszolták a városon kívülre, mivel halottnak hitték. 14,20 De amikor körülvették a tanítványok, felkelt, és visszament a városba. Másnap pedig Barnabással együtt elment Derbébe.

Pál meggyógyít egy sántát Lisztrában ez a szakasz címe, majd Pált megkövezik, de életben marad. Jellemző az ellenségünkre, azt nagyon nem szereti, ha Jézus Krisztus nevében testi-lelki gyógyulások történnek. Útjában van Pál. Az is csoda, hogy mégis életben maradt.

A mi életünkben is történnek csodák, biztos alkalmad volt megtapasztalni a nagy szeretetet. Ide kívánkozik, az unokám, Áron szemének a meggyógyítása, hisz az egész gyülekezet imádkozott érte. 2009. január 7-én a baleset után, miközben a fiamék várakoztak a műtőben levő fiúkra, vajon megmarad-e a szeme, vagy egy gödör lesz a szeme helyén, akkor az Úr ezt üzente, a váróasztalon levő bibliaolvasó-kalauz aznapi igéje által: "Titeket pedig Isten hatalma őriz... mivel így kellett lennie, egy kissé megszomorodtatok különféle kísértések között... Őt szeretitek, ...őbenne hisztek... és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek..." (1Pét 1,5)

Ez teljes biztatást adott számukra, hogy megmenti az Úr Áron szemét. Még azév szeptemberében átültettek egy szaruhártyát, ami 2010 augusztusára hozott eredményt, visszatért a látása, sőt még tömegsportolhat is, amit előzőleg kizártak. Boldogan jár fociedzésre.

Ilyen hatalmas, kegyelmes Urunk van. Hála és dicsőség szent nevének. Köszönöm a család nevében az imádságokat!

Szigeti Lászlóné Ilike