18,18 Pál pedig még jó néhány napig ott maradt, azután elbúcsúzott a testvérektől, és Szíriába hajózott Priszcillával és Akvilával együtt, előbb azonban megnyíratta a fejét Kenkreában, mert fogadalma volt. 18,19 Efezusba érve elvált tőlük, maga pedig bement a zsinagógába, és vitázott a zsidókkal. 18,20 Amikor arra kérték, hogy hosszabb ideig maradjon náluk, nem volt rá hajlandó, 18,21 hanem búcsút vett tőlük, és ezt mondta: "Ismét visszatérek hozzátok, ha az Isten úgy akarja." Aztán elhajózott Efezusból. 18,22 Miután Cézáreába érkezett, felment, köszöntötte a gyülekezetet, azután lement Antiókhiába.
 |
| Pál apostol harmadik missziói útja |
18,24 Eközben Efezusba érkezett egy Apollós nevű alexandriai származású zsidó férfi, aki ékesen szóló és az Írásokban jártas ember volt. 18,25 Ő már tanítást kapott az Úr útjáról, és buzgó lélekkel hirdette, és helyesen tanította a Jézusról szóló igéket, de csak János keresztségét ismerte. 18,26 Igen bátran kezdett beszélni a zsinagógában is. Amikor meghallgatta őt Akvila és Priszcilla, maguk mellé vették, és még alaposabban megmagyarázták neki az Isten útját. 18,27 Amikor pedig át akart menni Akhájába, a testvérek biztatták, és írtak a tanítványoknak, hogy fogadják be őt. Amikor megérkezett, nagy segítségükre volt azoknak, akik a kegyelem által hívőkké lettek. 18,28 Mert erélyesen cáfolta a zsidókat, és a nyilvánosság előtt bizonyította az Írások alapján, hogy Jézus a Krisztus.
Amikor a mai napra kijelölt igeszakaszt olvastam az Apostolok Cselekedeteiből, önkéntelenül és szinte villámcsapásszerűen Gondos Attila barátunk néhány nappal ezelőtti blogbejegyzése (február 7.) jutott eszembe, amelyben „személyes missziójának” kudarcélményéről írt őszintén. És most az Ige arról szól, hogy hívővé kegyelem által lesz az ember.
A hit Isten ajándéka, a Szentlélek munkájának gyümölcse. Ezt ember nem képes sem kikényszeríteni, sem siettetni, és valószínűleg ez így van jól. Most csak saját példámból tudok kiindulni, de hiszem, hogy fontos, hogy átérezhesük és átélhessük a kegyelem pillanatát. Amikor szívünkben nyílvánvalóvá válik, hogy mit jelent Isten ajándéka, mit jelent Krisztus áldozata. A misszió olyan út, amelyben a siker mértékét nem emberi mutatószámok és hatékonysági faktorok alapján kell kifejezni. És azt hiszem, ez is így van jól.
A hit Isten ajándéka, a Szentlélek munkájának gyümölcse. Ezt ember nem képes sem kikényszeríteni, sem siettetni, és valószínűleg ez így van jól. Most csak saját példámból tudok kiindulni, de hiszem, hogy fontos, hogy átérezhesük és átélhessük a kegyelem pillanatát. Amikor szívünkben nyílvánvalóvá válik, hogy mit jelent Isten ajándéka, mit jelent Krisztus áldozata. A misszió olyan út, amelyben a siker mértékét nem emberi mutatószámok és hatékonysági faktorok alapján kell kifejezni. És azt hiszem, ez is így van jól.Torday Gábor
Ma reggel összekötött minket Isten: Pállal, aki buzgón járta a városokat, hogy Jézust hirdesse; Gáborral, aki vall a saját életéről is; Péterrel. aki már valószínűleg olvasta a blogbejegyzést és az igét - és másokkal is, aki ma ide kattintanak. És ez most olyan igazi mély örömmel tölt el! Hálás vagyok Istennek! Dávid
VálaszTörlésKöszönöm én is!
VálaszTörléssdg
Fél nyolckor már 6-an olvasták, most mindjárt kilenc óra, már 20-an!
:-D
A hit valóban Isten ajándéka, de nekünk magunknak is munkálkodnunk kell azon, hogy ez az ajándék örök lehessen a szívünkben, lelkünkben.Még akkor is, ha sokszor nehéz az elénk gördülő akadályok elől kitérnünk.Persze lehet, hogy az akadály arra való, hogy rájöjjünk miként védhetjük ki őket.S van olyan is, mikor nem sikerül.De ez nem baj.A fő az, hogy a hitét ne veszítse el az ember!
VálaszTörlésné,Tünde
Kedves Tünde!
VálaszTörlésMaximálisan egyetértek!
:)
Gábor
Valóban így van: milyen jó már reggel Jézussal és egymással is "összekötött" állapotban lenni."
VálaszTörlés