5,9 Levelemben már megírtam nektek, hogy nem szabad kapcsolatot tartani paráznákkal. 5,10 De nem általában e világ paráznáival vagy nyerészkedőivel, harácsolóival vagy bálványimádóival, hiszen akkor ki kellene mennetek a világból. 5,11 Most tehát azt írom nektek, hogy ne éljetek közösségben azzal, akit bár testvérnek neveznek, de parázna vagy nyerészkedő, bálványimádó vagy rágalmazó, részeges vagy harácsoló. Az ilyennel még együtt se egyetek. 5,12 Mert mit tartozik rám, hogy a kívül levők felett ítélkezzem? Nem a belül levők felett ítélkeztek-e ti is? 5,13 A kívül levőket pedig Isten fogja megítélni. Távolítsátok el azért a gonoszt magatok közül!
Ezek azért kemény szavak! Hogy is állunk mi ezekkel a dolgokkal? Merünk-e egyáltalán beszélni ilyen kérdésekről? Vagy csak diszkréten szemet hunyunk dolgok felett, amit ugyan látunk, észreveszünk, de nem szólunk, nehogy megbántódás származzon belőle!
Jaj, csak azt ne! Inkább hallgatunk!
És ha esetleg valaki szóvá tesz némely dolgokat még le is intjük, még talán meg is dorgáljuk, hivatkozva a békességre, szeretetre.
De vajon jól van-e ez így kedves testvérek? Pedig az Ige elég világosan és egyértelműen fogalmaz, hogyan kell eljárni, ha a testvérek között paráznaság, nyerészkedés, bálványimádás, rágalmazás, részegeskedés vagy harácsolás tapasztalható. Gyakorolni az egyházfegyelmet, ez bizony nem könnyű.
Kálvin szerint az igaz egyháznak négy ismérve van:1.Az ige tiszta hirdetése
2.A sákramentumok helyes kiszolgálása
3.A szeretetszolgálat végzése
4.Az egyházfegyelem gyakorlása
Ezek között a legutolsó tényleg a legutolsó, és könnyen meg is feledkezünk róla. Mert egyáltalán nem könnyű, és valóban sok veszélyt is hordozhat magában a nem megfelelő alkalmazása. De hogy nem elhagyható, ezt az Ige mondja. Az egyházfegyelem alkalmazásánál ügyelnünk kell, hogy az Igét pontosan értelmezzük: A cél nem a kirekesztés, hanem segítség az Úr által rendelt keskeny útra való visszatérésre. FORRÁSA AZ ISTEN IRÁNTI HŰSÉG ÉS ENGEDELMESSÉG, ÉS A FÉLTŐ SZERETET A TESTVÉREM IRÁNT. „Távolítsátok el azért a GONOSZT magatok közül!” A GONOSZT kell eltávolítani, nem azt, a ki valamiben vétett. A bűnt kell gyűlölni, azt kell kirekeszteni, nem az embert, aki elkövette. És nagyon fontos: az egyházfegyelmet is elsőnek saját magunkon kell kezdeni, nem a másikon. Ehhez elengedhetetlen az Isten színe előtti, naponkénti őszinte megállás, önvizsgálat, bűneim elismerése, megvallása, megbánása. Tudjuk-e ezt, értjük-e, gyakoroljuk-e?
Drága Atyám! Köszönöm a lehetőséget, amit újra és újra nyújtasz nekünk a tévutakról való megtérésre. Adj Uram bátorságot, hogy tudjunk szeretettel inteni, úgy, hogy az a Hozzád való visszatérést eredményezze! És kérlek, adj nekem alázatot, ha testvérem figyelmeztet, lássam meg, hogy a jogos intés az ő féltő szeretetéből fakad. Tudjam ezt alázattal elfogadni és kérlek, adj nekem engedelmes szívet a Te utadra visszatérni! Add Uram, hogy örömmel és önként járjunk ezen az úton! Kérlek, segíts a ránk bízott gyülekezettől távol tartani a paráznaságot, nyerészkedést, bálványimádást, rágalmazást, részegeskedést és a harácsolást! Add, hogy legyen erőnk és bátorságunk a Gonosz ellen küzdeni! A Te Szentlelked vezessen ebben mindannyiunkat! Ámen.
Csenki Zsuzsa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése