Pál első levele a Korinthusiakhoz 7,17-24

7,17 Egyébként mindenki éljen úgy, ahogy az Úr adta neki, ahogy az Isten elhívta: így rendelkezem minden más gyülekezetben is. 7,18 Körülmetélten hívatott el valaki? Ne tüntesse el. Körülmetéletlenül hívatott el valaki? Ne metélkedjék körül. 7,19 A körülmetélkedés semmi, a körülmetéletlenség is semmi, egyedül Isten parancsolatainak a megtartása fontos. 7,20 Mindenki maradjon abban a hivatásban, amelyben elhívatott. 7,21 Rabszolgaként hívattál el? Ne törődj vele. Ha viszont szabaddá lehetsz, inkább élj azzal! 7,22 Mert az Úrban elhívott rabszolga az Úr felszabadítottja, hasonlóan a szabadként elhívott a Krisztus rabszolgája. 7,23 Áron vétettetek meg: ne legyetek emberek rabszolgái. 7,24 Mindenki abban maradjon meg Isten előtt, testvéreim, amiben elhívatott.

Pál itt arra figyelmeztet, hogy fogadjuk el önmagunkat olyannak, amilyennek Isten megteremtett, és éljünk azokkal a talentumokkal, amelyeket Tőle kaptunk. Ha megtértünk, ne akarjuk személyiségünket, külső-belső tulajdonságainkat erőszakkal megváltoztatni, az „új emberré válás” követelménye nem erre vonatkozik. 

Fontos ugyanakkor, hogy ne legyen külön világi és külön hitbeli életünk. Életvitelünk, mindennapi tevékenységünk sokkal értékesebb, tartalmasabb lesz, ha Krisztus állandó társunk ebben, jelenlétét minden megnyilvánulásunk elárulja. Ezzel akaratlanul is missziót végzünk!

Mándy Tamás