Márk evangéliuma 13,1-20

13,1 Amikor Jézus kifelé ment a templomból, egyik tanítványa így szólt hozzá: „Mester, nézd, mekkora kövek és mekkora épületek!” 13,2 Jézus ezt mondta neki: "Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának."

13,3 Amikor azután az Olajfák hegyén ült, a templommal átellenben, maguk között megkérdezte tőle Péter, Jakab, János és András: 13,4 „Mondd meg nekünk, mikor lesz ez, és mi lesz annak a jele, amikor mindez beteljesedik?” 13,5 Jézus pedig így kezdett beszélni hozzájuk: "Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket. 13,6 Sokan jönnek majd az én nevemben, és azt mondják: Én vagyok! – és sokakat megtévesztenek. 13,7 Amikor pedig háborúk zaját vagy háborúk hírét halljátok, meg ne rémüljetek! Ennek meg kell lennie, de ez még nem a vég. 13,8 Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, többfelé földrengések és éhínségek lesznek: a vajúdás kínjainak a kezdete mindez!" 13,9 "Ti pedig vigyázzatok magatokra: mert bíróságoknak adnak át titeket, zsinagógákban vernek meg, helytartók és királyok elé állítanak énértem, bizonyságul nekik. 13,10 Előbb azonban minden nép között hirdetni kell az evangéliumot. 13,11 Amikor pedig elhurcolnak és átadnak titeket, ne aggódjatok előre, hogy mit mondjatok, hanem ami megadatik nektek abban az órában, azt mondjátok, mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a Szentlélek. 13,12 Akkor testvér a testvérét, apa a gyermekét adja majd halálra, gyermekek támadnak szüleik ellen, és vesztüket okozzák, 13,13 és mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért; de aki mindvégig kitart, az üdvözül." 13,14 "Amikor pedig meglátjátok a ‘pusztító utálatosságot’ ott állni, ahol nem volna szabad – aki olvassa, értse meg! -, akkor, akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe, 13,15 aki a ház tetején van, ne szálljon le, és ne menjen be, hogy kihozzon valamit a házából, 13,16 és aki a mezőn van, ne térjen vissza, hogy a ruháját elhozza. 13,17 Jaj a terhes és a szoptatós anyáknak azokban a napokban! 13,18 Imádkozzatok, hogy ne télen legyen ez, 13,19 mert azokban a napokban olyan nyomorúság lesz, amilyen az Isten által teremtett világ kezdete óta egészen mostanáig nem volt, és nem is lesz; 13,20 és ha az Úr nem rövidítené meg azokat a napokat, nem menekülne meg egyetlen halandó sem; a választottakért azonban, akiket Ő kiválasztott, megrövidítette azokat a napokat."

http://zeroeminence.deviantart.com

A nyolcvanéves kor felé gyakran találkozik az ember a felismeréssel: ez vagy az a rég nem látott utca, tájkép, épület egészen más, mint 60, 70 évvel ezelőtt. Teljesen biztosak lehetünk abban, hogy a körülöttünk lévő fizikai világ pár száz év alatt mássá lesz, az épületek is lebontásra kerülnek, elavulnak, eltűnnek. A háborúk, veszekedések, birodalmak fel tűnése és elmúlása ugyancsak törvényszerűnek látszik. Az ember azonban nem képes ezer-, millióéves perspektívában gondolkodni. Erre figyelmeztet a mai ige. Nem kell tehát bedőlni a fel-felmerülő rémítéseknek, hogy íme, a háború, íme, a földrengés – jön a világvége! Ám aki az eke szarvára tette a kezét, ne nézzen hátra, előre menjen, és bízzon a hatalmas Isten jóságában és szeretetében. Tudod, kiben hiszel, ne rettegj, ne félj, légy erős és bátor, így válaszd el hangoskodás nélkül a rosszat a jótól.

Fekete Márton