2011. december 21., szerda

Péter első levele 3,8-17

3,8
Végül pedig legyetek mindnyájan egyetértők, együttérzők, testvérszeretők, könyörületesek, alázatosak.
3,9
Ne fizessetek a gonoszért gonosszal, vagy a gyalázkodásért gyalázkodással, hanem ellenkezőleg: mondjatok áldást, hiszen arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek.
3,10
Mert aki szeretne örülni az életnek, és jó napokat látni, óvja nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot;
3,11
forduljon el a gonosztól, és cselekedjék jót, keresse és kövesse a békességet;
3,12
mert az Úr szeme az igazakon van, és füle az ő könyörgésükre figyel, az Úr arca pedig a gonoszt cselekvők ellen fordul.
3,13
De ki az, aki bántalmaz titeket, ha buzgón igyekeztek a jóra?
3,14
De még ha szenvednétek is az igazságért, akkor is boldogok vagytok; a fenyegetésüktől pedig ne ijedjetek meg, se meg ne rettenjetek.
3,15
Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.
3,16
Ezt pedig szelíden és tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek, hogy amivel rágalmaznak titeket, abban megszégyenüljenek azok, akik gyalázzák a ti Krisztusban való jó magatartásotokat.
3,17
Mert jobb jót, mint gonoszt cselekedve szenvedni, ha ez az Isten akarata.

Lassan beborítja a világot a karácsonyi díszletek őrülete, erősödik a zaj, fokozódik a csillogás, egyre gyorsabban pörgünk, közben hol ellágyulunk és lelkesen adakozunk, etetünk hajléktalanokat, csomagolunk cipős dobozokat, könnyes szemmel nézzük a jótékony műsorokat, hol meg neki ugrunk a mellettünk állónak, türelmetlenül dudálunk, szemet szemért fogat fogért hangulatban tülekedünk zajos plázákban.
Eljut-e fülünkig, szívünkig Isten halk szava, van-e időnk igét olvasni, abban el és megmerülni. Vagy beállunk a sorba, áldást helyett átkot szórunk, feledve együttérzést, könyörületességet.
Olyan világosan, egyszerűen ír Péter, olyan jó olvasni az útmutatást, olyan könnyű rábólintani: igen így kell tennünk, tennem. De az adott pillanatban, egy feszült helyzetben, egy konfliktusban tudjuk-e cselekedni az igét, életünk üzenet-e, igyekszünk-e buzgón a jóra, óvakodunk-e a gonoszságtól vagy felhorgadunk, feledve a tanítást és neki megyünk a szomszédunknak, munkatársunknak szerettünknek.
Testvérek, buzgón igyekezzünk a jóra, lépjünk át egy másik világba és ne ellágyulva, hanem tudatosan cselekedjük Isten akaratát : „a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.”
Árvai Lackó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése