2011. december 22., csütörtök

Péter első levele 3,18-22


3,18
Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket, miután halálra adatott test szerint, de megeleveníttetett Lélek szerint.
3,19
Így ment el a börtönben levő lelkekhez is, és prédikált azoknak,
3,20
akik egykor engedetlenek voltak, amikor az Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor. Ebben kevés, szám szerint nyolc lélek menekült meg a vízen át.
3,21
Most pedig titeket is megment ennek képmása, a keresztség, amely nem a test szennyének lemosása, hanem könyörgés Istenhez jó lelkiismeretért a feltámadt Jézus Krisztus által,
3,22
aki miután felment a mennybe, az Isten jobbján van, és alávettettek neki angyalok, hatalmasságok és erők.

A héten Kányádi Sándort hallgattam mintegy 100 emberrel együtt, majd egy gospel kórust több ezer ember jelenlétében aztán a Tabulaturá-t. Hol hány embernek szól maga Jézus, azzal a mindent felülmúló szeretettel amit csak Ő az Istenember tudott fel és megmutatni. Vajon a több ezres hallgatőság kiszélesiti e a keskeny útat? Ugyan észrevesszük e a minden hasznot semmibevevő őszinte Istenimádó zeneszeretet a Gregoriánt és az egyszerű néhai hívő emberek karácsonyát idéző muzsikusokban. Legyen áldott a Mindenható. hogy van még aki igaz alázattal az Istenember valódi elfogadásával él közöttünk. Ajándék amit erőltetni nem lehet és semmi büszkeségre nem ad alapot. Csoda.
Fekete Márton 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése