Jakab 4,11-17

4,11	Ne rágalmazzátok egymást, testvéreim. Aki testvérét rágalmazza vagy ítélkezik felette, az a törvényt rágalmazza, és a törvény felett ítélkezik. Ha pedig a törvény felett ítélkezel, nem megtartója, hanem ítélőbírája vagy a törvénynek.
4,12	Egy a törvényadó és az ítélőbíró, aki megmenthet és elveszthet. De ki vagy te, hogy ítélkezel felebarátod felett?
4,13	Tehát akik azt mondjátok: Ma vagy holnap elmegyünk abba a városba, és ott töltünk egy esztendőt, kereskedünk és nyereséget szerzünk;
4,14	azt sem tudjátok, mit hoz a holnap! Mert a ti életetek olyan, mint a lehelet, amely egy kis ideig látszik, aztán eltűnik.
4,15	Inkább ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja és élünk, és ezt vagy azt fogjuk cselekedni.
4,16	Ti azonban most kérkedtek elbizakodottságotokban: minden ilyen kérkedés gonosz.
4,17	Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak.

• Adj, Uram bölcsességet, hogy egyszerre tudjam jó szívvel várni eljöveteled életem minden pillanatában, és tudjam neked tetsző felelősséggel tervezni és irányítani azt!
• Látod, Uram, én magam is megtervezem a saját örökkévalóságomat már ebben a földi világban. Micsoda butaság. Kérlek, Uram, segíts a mulandó életemet az örökkévalóság tükrében szervezni. Segíts, hogy azt a jót cselekedjem, a szerinted jó.
• Köszönöm, Uram, hogy ma újból szóltál: időm a te kezedben van. Taníts és segíts, hogy minden tervemet és időmet ebből a kézből vegyem el.