26,69 | Péter ezalatt kinn ült az udvaron. Odament hozzá egy szolgálóleány, és így szólt: „Te is a galileai Jézussal voltál.” |
26,70 | Ő azonban tagadta mindenki előtt, és ezt mondta: „Nem tudom, mit beszélsz.” |
26,71 | Mikor pedig kiment a kapuba, meglátta őt egy másik szolgálóleány, és ezt mondta az ott levőknek: „Ez a názáreti Jézussal volt.” |
26,72 | Ő ismét tagadta, mégpedig esküvel: „Nem ismerem azt az embert.” |
26,73 | Kis idő múlva az ott álldogálók mentek oda, és így szóltak Péterhez: „Bizony, közülük való vagy te is, hiszen a kiejtésed is árulkodik rólad.” |
26,74 | Akkor átkozódni és esküdözni kezdett: „Nem ismerem azt az embert.” És nyomban megszólalt a kakas. |
26,75 | Péter visszaemlékezett Jézus szavára, aki azt mondta neki: „Mielőtt megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem.” Aztán kiment onnan, és keserves sírásra fakadt. |
- Uram, bocsásd meg mulasztásaimat. Mikor nem vállaltam fel felebarátomat, önmagamat, Téged...
- Uram, köszönöm, hogy olyan embereket is fel tudtál használni országod építésére, akiket bukásaik miatt akár leírhattak volna, vagy használhatatlannak tűnhettek volna. Mi nem merjük felvállalni a tagadásainkat, és lehet, hogy ezért nem vagyunk igazán alkalmas eszközök. Segít önvizsgálatra, bűnbánatra, megújulásra, hogy kezedben legyünk azokká, akiknek látni akarsz minket. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése