9,2
nagy és szálas népet, Anák-fiakat, akikről magad is tudod,
hogy ezt hallottad: Ki állhat meg az Anák-fiak előtt?
9,3
Tudd meg azért ma, hogy Istened, az Úr vonul előtted mint
emésztő tűz, ő pusztítja el, ő alázza meg őket előtted, te
pedig kiűzöd és hamarosan kipusztítod őket, ahogyan megígérte
neked az Úr.
9,4
Amikor tehát elűzi azokat előled Istened, az Úr, ne
gondolkozz így magadban: a magam igazságáért hozott be ide engem
az Úr, hogy birtokba vegyem ezt a földet! Ezeket a népeket
gonoszságuk miatt űzi ki előled az Úr.
9,5
Nem a magad igazságáért és szíved egyenességéért mégy
be oda, hogy birtokba vedd földjüket, hanem ezeket a népeket
gonoszságuk miatt űzi ki előled Istened, az Úr, hogy megtartsa
ígéretét, amelyet esküvel fogadott meg az Úr atyáidnak,
Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.
9,6
Tudd meg azért, hogy nem a magad igazságáért adja neked
birtokul azt a jó földet Istened, az Úr, hiszen te kemény nyakú
nép vagy!
9,7
Emlékezz rá, és el ne felejtsd, hogyan ingerelted haragra
Istenedet, az Urat a pusztában, attól kezdve, hogy kijöttél
Egyiptomból, míg csak el nem jutottatok erre a helyre: folytonosan
lázadoztatok az Úr ellen.
9,8
Már a Hóreben felingereltétek az Urat. Akkor úgy
megharagudott rátok az Úr, hogy el akart pusztítani benneteket.
9,9
Amikor fölmentem a hegyre, hogy átvegyem a kőtáblákat,
annak a szövetségnek a tábláit, amelyet az Úr kötött veletek,
és a hegyen maradtam negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem
ettem, és vizet nem ittam,
9,10
akkor átadta nekem az Úr az Isten ujjával írt két
kőtáblát, és rajtuk voltak mindazok az igék, amelyeket elmondott
nektek az Úr a hegyen, a tűz közepéből, amikor ott volt a
gyülekezet.
9,11
A negyven nap és negyven éjjel elteltével átadta nekem az
Úr a két kőtáblát, a szövetség tábláit.
9,12
Akkor ezt mondta nekem az Úr: Indulj, és menj le innen hamar,
mert megromlott a néped, amelyet kihoztál Egyiptomból. Hamar
letértek arról az útról, amelyet parancsoltam nekik, és öntött
bálványt készítettek maguknak.
9,13
Azután ezt mondotta nekem az Úr: Látom ezt a népet, bizony
kemény nyakú nép.
9,14
Hagyj engem, hadd pusztítsam el őket, és hadd töröljem el
még a nevüket is az ég alól! De téged náluk nagyobb és erősebb
néppé teszlek.
9,15
Akkor megfordultam, és lejöttem a hegyről; a hegy tűzben
égett, a szövetség két táblája pedig a két kezemben volt.
9,16
Amint megláttam, hogy vétkeztetek Istenetek, az Úr ellen,
mert borjúszobrot öntöttetek, ilyen hamar letérve az útról,
amelyet az Úr parancsolt nektek,
9,17
megragadtam a két táblát, ledobtam a két kezemből, és
összetörtem a szemetek láttára.
9,18
Azután odaborultam az Úr elé, és ugyanúgy, mint először,
negyven nap és negyven éjjel nem ettem kenyeret, és nem ittam
vizet, mindama vétketek miatt, amelyet elkövettetek, és azt
tettétek, amit rossznak tart az Úr, hogy bosszantsátok őt.
9,19
Mert megrémültem attól az izzó haragtól, amelyre
fölgerjedt ellenetek az Úr, és ki akart pusztítani benneteket. De
meghallgatott engem az Úr ezúttal is.
9,20
Áronra is nagyon megharagudott az Úr, és őt is el akarta
pusztítani, de Áronért is imádkoztam ugyanakkor.
9,21
A borjút, a ti bűnös csinálmányotokat pedig fogtam és
elégettem, összetörtem jó apróra, míg porrá nem vált, és a
porát beleszórtam abba a patakba, amely a hegyről folyt alá.
9,22
Tabérában, Masszában és Kibrót-Taavában is folyton
haragították az Urat.
9,23
Amikor pedig elküldött benneteket az Úr Kádés-Barneából,
és ezt mondta: Menjetek és vegyétek birtokba a földet, amelyet
nektek adtam! - akkor is fellázadtatok Isteneteknek, az Úrnak a
parancsa ellen, nem hittetek neki, és nem hallgattatok a szavára.
9,24
Folyton lázadoztatok az Úr ellen, amióta csak ismerlek
benneteket.
9,25
Ezért borultam le az Úr előtt. Negyven nap és negyven éjjel
maradtam leborulva, mert azt mondta az Úr, hogy kipusztít
benneteket.
9,26
Imádkoztam az Úrhoz, és ezt mondtam: Ó, Uram, Uram, ne
irtsd ki népedet, örökségedet, amelyet hatalmaddal kiváltottál,
és erős kézzel kihoztál Egyiptomból!
9,27
Emlékezz szolgáidra, Ábrahámra, Izsákra és Jákóbra, ne
tekintsd e népnek a keménységét, törvényszegését és vétkét!
9,28
Ne mondhassák abban az országban, ahonnan kihoztál
bennünket: Nem tudta az Úr bevinni őket arra a földre, amelyet
megígért nekik. Meggyűlölte őket, és azért vitte ki innen,
hogy megölje őket a pusztában.
9,29
Pedig a te néped ők és a te örökséged, amelyet nagy
erőddel és kinyújtott karoddal hoztál ki.
- Köszönöm Istenem próbatételeidet, amelyekkel formáltad Mózest, a te választottaid vezetőjét, és amelyekkel formálsz minket is. Látva a körülöttünk lévő sok engedetlenséget, kemény nyakú-ságot negyven napi leborulással, szüntelen imádsággal kell nekünk lelkészeknek is értük könyörögnünk, és hálával hirdetnünk Fiad szabadítását! Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése