2012. március 9., péntek

Máté evangéliuma 21,1-11

21,1
Amikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Betfagéba, az Olajfák hegyéhez értek, Jézus elküldött két tanítványt,
21,2
és ezt mondta nekik: "Menjetek az előttetek fekvő faluba, és ott mindjárt találtok egy megkötött szamarat a csikójával együtt: oldjátok el, és vezessétek hozzám.
21,3
Ha valaki szól nektek valamit, mondjátok meg, hogy az Úrnak van szüksége rájuk, és azonnal elengedi azokat."
21,4
Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék a próféta mondása:
21,5
"Mondjátok meg Sion leányának: Íme, királyod jön hozzád, szelíden és szamáron ülve, igavonó állat csikóján."
21,6
A tanítványok elmentek, és úgy cselekedtek, ahogy Jézus parancsolta nekik:
21,7
odavezették a szamarat a csikójával együtt, ráterítették felsőruhájukat, Jézus pedig ráült.
21,8
A sokaság legnagyobb része az útra terítette felsőruháját, mások ágakat vagdaltak a fákról, és az útra szórták.
21,9
Az előtte és utána menő sokaság pedig ezt kiáltotta: "Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban."
21,10
Amint beért Jeruzsálembe, felbolydult az egész város, és ezt kérdezgették: "Ki ez?"
21,11
A sokaság ezt mondta: "Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta."

Írd meg nekünk saját gondolataidat, érzéseidet erről az igeszakaszról! Kattints ide:

1 megjegyzés:

  1. Nekem erről az ismert történetről ma két furcsa gondolat jutott eszembe: Ha mondjuk hozzám beállítanak általam nem ismert emberek, és azt mondanák: Add ide az autódat, mert az Úrnak van rá szüksége: vajon mit mondanék? Elsőre azt persze, hogy nincs autóm, mert tényleg nincs. De ha lenne?

    A másik meg az, hogy milyen érdekes, hogy egy egyszerű szamár is tud az Úr segítője lenni abban, hogy az Ő küldetése beteljesedjék.

    VálaszTörlés